34233. lajstromszámú szabadalom • Blockozó berendezés horgony és fogazott ív által való áramkapcsolással

_ 2 -(J1 +)-b1 <^+ ) W?L a _S i >c1 -d1 (J1 ±) Az (Ax ) horgony fölfelé vonzatik s i. t. Ez által a két berendezés fogazott ívei­nek és horgonyainak kényszermozgású, vál­takozó működése meg van magyarázva. Mindkét berendezésnél, továbbá oly kény­szerkapcsolat létesíttetett, mely szerint a fogazott ív mozgása a zárórád helyzetétől van függővé téve, a mennyiben a zárórúd fölfelé mozgását csak akkor fejezheti be, ha a zárórúd már fölszabadult és legfölsőbb helyzetét elérte. Az 5. ábra szerint a (D) nyomórúd leg­fölsőbb helyzetében van. Az (Sp) zárórúd annyira emelkedett, míg a zárókilincs meg­fogja ; eközben a zárórúd (n) toldata az (R) fogazott íven megerősített (o) peczek pá­lyájába jutott; mielőtt az (o) peczek az (n) toldatba ütköznék, a zárókilincs és azzal együtt az (Sp) zárórúd is fölszabadul. Az (n) toldatnak kényszermozgású bekapcsolá­sára a nyomórúdon alkalmazott (m) peczek szolgál. Maga fogazott ív kényszermozgású nyomórúdzárral van ellátva, minek folytán a blokkozó szerkezet csak akkor van telje­sen blokkozva, ha a fogazott ív alsó végállá­sát már elérte, illetve csak akkor lehet új­ból megnyomni, ha a fogazott ív fölső vég­állását teljesen elérte. A vonalblokkozásuál, melynél az a fő­szempont, hogy a saját szerkezet föltétlenül elzárassék, csak egy vezeték alkalmazásánál ezen föltételnek az által lehet tökéletesen megfelelni, hogy csak a saját (blokkozó) szerkezet áramimpulzusai alkalmaztatnak mindkét berendezés kormányzására (3. és 4. ábrák). A mint az előbbiekből következik, termé­szetszerűen más kombinációk is szervez­hetők, így pl. hogy az ép deblokkozott szer­kezet eszközli a kormányzást, vagy hogy két megfelelő blokkozó szerkezet közül ál­landóan az egyik szerkezet úgy a blokko­zásnál, mint a deblokkozásnál kormányoz, s. i. t. A berendezés kényszermozgása úgy a váltakozó árammal, mint egyenárammal el­érhető, mimellett az áram az első esetben egy berendezés két tekercsén egymásután áramlik át, egyenáram alkalmazása esetén ellenben a két tekercs elkülönítve jut mű­ködésre (7. ábra). Az (Su) tekercsen átmenő áram a horgonyt vonzza és eközben az (a) éllel az áramkört megszakítja; ezután az áram az (So) teker­csen és a (b) élen át halad, a horgonyt működteti, minek folytán az áram (So)-nál megszakíttatik és az (a) él a fogazott ívvel ismét kapcsolatba jut, s. i. t. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés, mely szerint egy váltakozó árammal működtetett blokkozó készülék egy másik szintén váltakozó árammal működtetett blokkozó készülék helyes működésétől tétetik függővé, az által jellemezve, hogy azon áram, mely ép az egyik berendezést működteti, két impul­zusára bontatik föl, a másik berendezés­nek szigetelt élein és az ezen élek egyikét érintő fogazott íven vezettetik át, minek folytán áramirányváltozás ós ez által továbbkapcsolás az első berendezésnél mindig csak a másik berendézés hor­gonyának és fogazott ívének helyes mű­ködése esetén állhat be. 2. Az 1. igényben védett berendezés, mely szerint egy blokkozó szerkezet a meg­felelő másik szerkezet helyes blokkozá­sától tétetik függővé, az által jellemezve, hogy az áramirány változása a deblok­kozandó szerkezet számára a blokko­zandó szerkezet fogazott ívének és hor­gonymegakasztásának helyes működte­tése által eszközöltetik. 3. Az 1. igényben védett berendezés, mely szerint egy blokkozó berendezés blokko­zása egy megfelelő blokkozó szerkezet deblokkozásától tétetik függővé, az által jellemezve, hogy az áramirány változása a blokkozandó szerkezet számára a de­blokkozandó szerkezet fogazott ívének és horgonymegakasztásának helyes mű­ködtetése által eszközöltetik. 4. Kapcsolási elrendezés az 1. igényben vé­dett berendezés számára, melynél a hor­gony mozgatása váltakozva mindig egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom