34213. lajstromszámú szabadalom • Gép üvegpalaczkok előállítására
Megjelent 19Q5. évi október hó 31-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI*^ III VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34213. szám, XVII/e. OSZTÁLY. Gép üvegpalaczkok előállítására. PHILIPPOTEAUX ALBERT KERESKEDŐ REIMSBEN. Pótszabadalom a 28823. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1905 január hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát tetszőleges üvegpalaczkok előállítására szolgáló gép képezi, mely lényegében a 28823. sz. szabadalommal védett géppel egyezik meg s ettől csak abban különbözik, hogy az új gépnél a műveletekhez szükséges mozgások gyorsabban végezhetők. A gyors mozgás föltétlenül szükséges, ha kis palaezkokat (üvegcséket) akarunk előállítani, mivel ez esetben a fölhasznált üvegmennyiség csekély s ennek gyorsan kell lehűlnie. A találmányt a mellékelt rajz tünteti föl részletesen, melyen az 1. ábra az egyes részeket azon helyzetben mutatja, melyet az üvegnek a lemérő mintába való öntése alkalmával foglalnak el; a lemérő minta egyik fele el van távolítva, hogy a gyűrűminta és a tövis látható legyen; a 2. ábra egy fecskefarkalakú vezetőhornyokkal ellátott asztal fölülnézete, a 3. ábra a mozgató lemeznek és vezetékeinek fölülnézete, a 4. ábra pedig oly berendezést tüntet föl, melynek segélyével két gép egyszerre működtethető. A gép állványa az (a) oszlopból áll, mely ] a (b) talapzatban végződik. Az (a) oszlopba egy csőalakú (c) tartó van tolva, melynek fölső vége a (d) asztalt hordja. A (c) cső két (e) szorító fül által rögzíttetik az oszlopban. A csőalakú (c) tartó belsejében egy (f) tövis csúsztatható el, mely (g) központi fúrattal bír a palaczk fúvásához szükséges sűrített levegő bebocsátására. Az (f) tövisnek az előállítandó palaczk száját elkészítő vége a (h) gyűrűminta közepébe nyúl, mely gyűrű a (d) asztal középpontjában van megerősítve s mint neve is mutatja, a palaczk nyakának gyűrűjét készíti el. A (h) gyűrű egy darabból áll. Az (f) tövis furata a levegő bebocsátására szolgáló (i) csappal áll összeköttetésben s a tövis a csőalakú (c) tartóban föl s alá mozgatható a (k) emelő segélyével, mely az állványra erősített (m) kar (1) csapja körül lenghet. A (d) asztalban négy fecskefark keresztmetszetű (n, nl, n2, n3) barázda vagy horony van kiképezve s ez utóbbiak fenéklapjaiból hosszúkás (o, ol, o2, o3) nyílások vagy hasítékok vannak kivágva (2. ábra). Az (n, nl, n2, n3) hornyokban négy (p, pl, p2. p3) szán csúszik, melyeknek (q, ql, q2, q3) félholdalakú toldatokat tartó belső végei a lemérőminta két (r, rl) felét és a végleges minta két (s, sl) j felét hordják. (A rajzon a lemérőminta (r) fele nincs föltüntetve.) A szánokon négy (t, tl, t2, t3) csapszög halad keresztül,
