34211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vashulladék brikettezésére

Mesrjeleiit 1905. évi október hó 31-én. MAGY. KIR SZABADALMI míg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 84211. szám. XII/C. OSZTÁLY. Eljárás vashulladék brikettezésére. NAY REZSÓ ÉS STRAUSZ ÖDÖN ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPESTEN, MINT WEISZ LAJOS MAGÁNMÉRNÖK JOGUTÓDJAI. Pótszabadalom a 30753. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1905 április hó 2-ika. A 30753. számú törzsszabadalomból, illetve az ehhez kiadott 32488. számú pótszabadalomból egy eljárás vált ismeretessé vashulladékok brikettezésére, mely eljárásnak igen nagy gazdasági jelentősége van, a mennyiben lehetővé teszi, hogy kupolókemenczékben az apró vasforgácsokat és port is átolvasszuk. Ez eddig igen nagy nehézségekbe ütközött, a mennyiben a kemencze fúvatására használt levegő a vaspor és for- | gács nagy részét magával ragadta. Eme hátrányok elkerülésére különböző módszerekhez folyamodtak, így pl. kisebb öntőműhelyek a hulladékot átolvasztásánál vasdobozokba zárva olvasztották meg, mi igen költséges, más művek a vashulladékot kátrány alkalmazásával brikettezték, mi ismét azért nem szolgáltathat kielégítő eredményt, mert a kátrány még a vas megolvadása előtt megolvad, tehát a briketteket porrá szétesni engedi és mert az elszálló kátrányos termékek a kemencze oldalfalait is megrongálják, Másrészt nehézségekbe ütközik a vashulladékok átolvasztása azért is, mert a jelzett forgácsok és vasporok más fémek forgácsával és porával, továbbá fehéröntvény hulladékával is keverve vannak, melyeket épen 1 : azért, mert igen föl vannak aprózva, kiválasztani alig vagy csak rendkívül költséges módon lehet és melyek az átolvasztásnál keletkező termék minőségét igen rontják. Mindeme hátrányok elkerülhetők azáltal, ha a vashulladékot a föntebb jelzett szabadalmakból ismertté vált eljárások, illetve ezeknek a következőben ismertetett javított foganatosítás! alakja szerint briket-I tezzük. A vashulladékhoz első sorban 2—4% őrölt, nyers dolomitot vagy mészkövet és 1—2% faszénport keverünk, mely anyagok adalék gyanánt szerepelnek és csakis a kén lekötésére és a vas lágyítására és tisztítására szolgálnak. Eme keveréket azután mészvízzel keverődobban megnedvesítjük és nagy nyomás alatt tömör darabokká sajtoljuk. A sajtóból kivett hideg darabokat beraktározzuk, mikor is ezek körülbelül egy óra múlva a végbemenő kémiai folyamatok hatása alatt melegedni kezdenek és mintegy 50—60° C. hőmérsékletig fölhevülnek. Eme fölmelegedés és az ezt előidéző kémiai folyamatok körülbelül 24 óra múlva szűnnek meg, mikor a sajtolt alakos darabok lekötése is befejeződött, melyek után teljes ' vízálló lesz. A lekötést minden valószínűség