34203. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőlegesen elrendezett ásványi alkatrészeket tartalmazó szénelektródákkal bíró ívlámpákon az elektródák elektromos ellenállásából eredő feszültségesés csökkentésére

- 2 -különféle javaslatokat tettek, különösen a raineralizált szenek rézzel vagy nikellel való bevonását ajánlották, hogy ezáltal hosszegységenkinti ellenállásukat csökkentsék. Ezáltal azonban a szenek lényegesen megdrágulnak, másrészt azonban azt is koczkáztatjuk, hogy a réz vagy nikkelfürdőben az ásványi anyagok kioldódnak, végül pedig a fémbevonat könnyen vezet arra, hogy a fényív közelében fémcseppek képződnek, melyek lehullásuk alkalmával muló rövidzárt idéznek elő és a lámpák kialvását vagy lökésszerű változásokat vonnak maguk után a lámpák üzemében. Bejelentő továbbá megkisérlette és Francziaországban szabadalmaztatta is, hogy a szenet csúcsa közelében fémhüvelyen vezeti keresztül, mely az áram egy részét a csúcs közelében vezeti a fényívbe. Az ily módon létesített kontaktus azonban elégtelen, ha a hüvely nem szoríttatik erősen a szén felé. Ha ezt azonban megtesszük, úgy az ezáltal föllépő súrlódás legalább is egymás fölött elrendezett szeneknél a szabályozószerkezet érzékenységét csökkenti és a csúcsoknak egymáshoz való közelítését némely esetben teljesen meg is akadályozhatja. Ezenkívül a fémgőzök a hüvelybe húzódnak és eldugulást okoznak. A jelen találmány tárgyát oly berendezés képezi, mely a fönti hátrányokat elhárítja és mineralizált szenekkel bíró ívlámpáknak sajátságos áramhozzávezető szerkezetekkel való oly új kombinációjából áll, mely megengedi, hogy az áramot a szenekhez szorulás vagy ékelődés veszélye nélkül a csúcsok közelében vezessük be. Az e mellett föllépő súrlódás a szabályozó szerkezet erejéhez képest jelentéktelen vagy pedig zérus is. Az árambevezető szerkezetek a szenek előretolását nem tarthatják föl ékelés által és a hasznosítható szénhosszt nem csökkentik számbavehetőleg. A mellékelt rajz 1—20. ábrájában ezen áramhozzávezető szerkezetek több példaképeni foganatosítási alakja, a 30—35. ábrákban pedig az ezekkel ellátott ívlámpák néhány példaképeni foganatosítási alakja van föltüntetve. Az áramhozzávezető szerkezetek az 1—29. ábrában csupán csak sematikusan vannak ábrázolva. Az 1. és 2. ábra fölső szén számára szolgáló áramhozzávezetést tüntet föl oldal- és fölülnézetben. A fölső (1) széntartó a (2) lánczon vagy rúdon lóg, a (3) szén pedig csúcsával a (4) védőlemezen nyúlik keresztül. A szénhez a félhenger-alakú (5) csúszósam támaszkodik, mely a vízszintes (6) tengely körül lenghet, a mely viszont a vízszintes^) tengelyre lenghetően fölfüggesztett (8) rúd alsó végén alkalmazott (7) villába van ágyazva. A (8) rúdon ettől többé vagy kevésbbé oldalt alkalmazott (10) súly az (5) sarút a szén felé szorítja. Ezen súly nyomását a (12) tartókhoz erősített (11) rúgók vagy más húzó- vagy nyomó szerkezetek segélyével támogathatjuk vagy pótolhatjuk. A hajlékony (13) vezeték segélyével úgy a (4) védőlemezhez, mint az (5) sarúhoz áramot vezetünk. A sarú a szenet a védőlemez furatának széléhez szorítja, miáltal a szénhez az áram úgy a sarú, mint a lemez közvetítésével vezettetik. A sarúnak tengelyen való lengő fölfüggesztése mindennemű ékelődést eleve kizár. Az által, hogy a sarú fölül le van rézselve, a szén elhasználásának vége felé az (1) széntartó által oldalt tolatik, úgy hogy ez utóbbi addig sülyedhet, míg a (4) lemezhez nem ér és nem tartatik vissza a sarú által. A 3. és 4. ábrában hasonló áramhozzávezetőszerkezet van oldalnézetben ill. alaprajzban föltüntetve. A szenet itt is az (5) sarú szorítja a (4) lemez nyílásának széléhez. A sarú itt egy kis hengeres kivájt fémtömbből áll, melynek feneke azonban hosszirányban domború, úgy hogy semmiféle helyzetben sem állhat be ékelődés. A sarú a (7) kétkarú emelő egyik végére van szerelve, mely a (9) tengely körül leng és a (10) ellensúly segélyével szoríttatik a (11) rúgó által támogatva a szén felé. A (13) vezetékek vezetik az áramot a sarúhoz és