34185. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű explóziós gép elkülönített lég- és gázszivattyúval

— 3 — gázszivattyú két hengervégét egymással összekötő regulátor által működtetett vissza­áramlási szelep. A töltő légszivattyú hengerének térfogata (V6)-al, a töltő gázszivattyú hengerének tér­fogata (V7)-el, a töltő légszivattyút a (42) bebocsátó hasítékokkal összekötő csatorna (V8)-al, a töltő gázszivattyúnak ugyanezen czélra szolgáló összekötő csatornája pedig (V9)-el van jelölve. (V10) a töltő gázszivaty­tyúnak a már említett módon elrendezett két sűrítő segédterét (holt terét) jelöli. Ezen foganatosítási alak, melynek műkö­dési módja az előzők alapján könnyen meg­érthető, az 1. ábra nyomán leírt elrende­zéssel szemben azon előnnyel bír, hogy a kihajtó levegő, illetve az égési gáz beáram­lása a henger kerületén egyenletesen tör­ténik és az égéstermékek egyenletesen haj­tatnak ki. A kihajtó levegőnek, illetve az égési gáz­nak egyoldalas sugárszerű előrehatolása és az ezáltal okozott gázveszteségek tehát bizto­san elkerültetnek. Ezen elrendezésnél is a sűrítő (VIO) segédteret egészben vagy részben a (V9) összekötő csatornában ren­dezhetjük el, melynek térfogata máskülön­ben egyenlő a (V8) összekötő csatornáéval. A szabályozás a már leírt módon történik. A találmány tárgyát képező kétütemű gázgépnek előnyei abban állanak, hogy a lég- és gázszivattyúnak működése minden mechanikai vezénylés nélkül történik és hogy a töltő gázszivattyú, illetve a két­ütemű gázgép igen egyszerűen szabályoz­ható. gázgépnek kisebb megterhelésénél az (1) munkahengerbe kevesebb égési gázt, illetve kevesebb robbanó keveréket kell áramol­tatni, akkor a (25) visszaáramlási tolattyú a szükséghez képest a regulátor által meg­nyittatik. A (26, 30) sűrítési vonal (2. ábra) kisebb emelkedéssel bír, mint zárt vissza­áramlásnál és a gázgép (6) bebocsátó sze­lepének nyitása után előbb több tiszta ki­hajtó levegő fog átáramolni, mielőtt a gáz­szivattyú nyomó szelepei megnyitódnának és égési gáz is átnyomatnék, illetve a sűrítő (V5) segédterekből kinyomulna. A levegő és gáz keverési aránya ezen elrendezésnél természetesen nem két töltő­szivattyú dugattyúfölületeinek aránya által határoztatik meg, amennyiben a sűrítő (V5) segédterekből hozzájáruló égési gázt is kell tekintetbe venni. Ha a (V5) terek térfogatát beállíthatóvá tesszük, akkor a gázszivattyúnak teljesítmé­nyét és a keverési arányát is módosíthat­juk. Ha a töltőfolyamatot pontosan követ­jük, akkor azt is beláthatjuk, hogy a leírt elrendezés működési módja keveset változik, ha a gázszivattyú sűrítő (V5) segédtereit a gázszivattyú holt terei gyanánt való kikép­zés helyett a (V4) gázcsatornákban rendez­zük el, melyeknek térfogatát máskülönben a (V3) légcsatornák térfogatával egyenlővé tesszük. A 3. ábrában (31) a kettős hatású, két ütemű gázgép munkahengere, (32) munka­dugattyúja, C33) a végig vezetett dugattyú­rúd, (34) a mellső keresztfej, (35) annak hátsó vezetéke, (36) a kibocsátószelep, (37) ennek zárórugója, (38) a mellső hengerfél, (39) pedig a hátsó hengerfél számára szol­gáló vezénylőütköző, (40) a mellső (36) ki­bocsátószelepnek, (41) pedig a hátsó kibo­csátószelepnek közlő szerkezete. (42) a hin­ger közepén elrendezett, a munkadugattyú által vezényelt bebocsátó nyílásokat jelöli. (43 és 44) a (42) munkadugattyúval ellátott töltő (51) légszivattyúnak önműködő szívó­szelepei, (45 és 46) pedig annak nyomó­szelepei, míg (47, 48 illetve 49, 50) az (54) munkadugattyúval ellátott töltő (53) gázszivattyúnak hasonló közegei, a (55) töltő SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kétütemű exploziós gép elkülönített lég-és gázszivattyúval, jellemezve azáltal, hogy a gázszivattyúnak sűrítési tere sok­kal nagyobb, mint a légszivattyúé, hogy előbb csak levegő és ezután levegő és gáz vezettessék a hengerbe. 2. Az 1. alatt igényelt gépnél alkalmazott gázszivattyúnak foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szükségelt sűrítő segédtér holt tér gyanánt a szi­vattyúhenger végein van elrendezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom