34184. lajstromszámú szabadalom • Fölfogókészülék elrendezés drótnélküli jelközlésre

Megjelent 1905. évi október hó 27-én. MAGY. gAg. KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 34184. szám. VII/g- OSZTÁLY. Fölfogókészűlék elrendezés drótnélküli jelközlésre. POULSEN VALDEMAR MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 12-ike. Az eddigi drótnélküli jelközlésnél a kohii­rer vagy más detektor a fölfogórendszer többi részével állandó összeköttetésben ál­lott, ami a legtermészetesebb elrendezés, ha oly küldőállomást használunk, mely rö­vid hullámsorozatokat bocsát ki hosszabb időközökben. Mások azonban a viszonyok, ha pl. oly küldőkészűléket használunk, mely folytonosan küld elektromos hullámokat. Ezen esetben lehetővé van téve, hogy igen kifejezett rezonanciát érjünk el úgy, hogy a detektornak más elrendezése előnnyel jár­hat. Jelen találmány tárgyát a detektornak ily újabb elrendezési módja képezi. Hogy a folytonos hullámokat kibocsátó küldőkészülék előnyeit kihasználhassuk, fon­tos, hogy a küldőállomásnak megfelelőleg hangolt fölfogóállomás rezonancziáját meg­tartsa addig, amíg ezt kívánjuk. Ezt azon­ban nehezen érhetjük el, ha, a mint ez eddig történt, a kohiirer vagy detektor a fölfogó­készűlék oly részét képezi, mely a rezgési számot befolyásolja. A kohiirer pl. nem bír meghatározott ellenállással, a mágneses de­tektornál pedig a vas csillapítólag hat a rezgésekre. A találmány lényege abban rejlik, hogy a fölvevőállomás detektora oly módon van elrendezve, hogy két sarka csak váltakozva áll a tulajdonképeni föl fogórendszerrel ösz­szeköttetésben. Ez által elérjük azt, hogy a rezgések a fölfogószerkezetben a detektor által nem érintve érhetik el legnagyobb am­plitúdójúkat. A mellékelt rajz 1—8. ábrájában az új elrendezés több példaképem foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve. A rajzban (a) az ismert tekercs, melyhez (g)-nél az antenna csatlakozhatik, (I) a de­tektor, (d) a telep és (B) a relais. Az 1. ábrában föltüntetett kapcsolási mód­nál az (I) detektor egyik (b) sarka válta­kozva az (a) tekercs egyik (e) sarkával és a relaisáramkör egyik (f) sarkával hozható érintkezésbe. A detektor (c) sarka állandóan az (e) tekercs és a relaisáramkör másik sar­kával van összekötve, amely része az áram­körnek esetleg a földdel lehet összekötve. A 2. ábra ugyanezen elrendezést mutatja, csupán a reális áramkör állandóan van a detektorhoz mellékzárlatba kapcsolva és a detektor (c) sarka és az (a) tekercs közé a (h) kondenzátor van iktatva. Ez által megakadályozzuk azt, hogy a (d) telep egyenárama az (a) tekercsen keresztül­folyjék. A 3. ábrában föltüntetett elrendezés csak abban különbözik az 1. ábrabelítől, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom