34175. lajstromszámú szabadalom • Szállítóberendezés

á elrendezve, mely megfelelő távolságokban (m) konzoltartókra támaszkodik. Aj spirálisok ellenkező értelemben haladnak abban az esetben, ha a tengelyek, mint a rajzokon föl van tüntetve, ugyanazon értelemben forgattatnak. Ellenkező esetben a spirálisok egyenlő értelemben haladnak, a mi az (n o p q) vágánysínek elrendezésétől és az ezeken kívánatos haladási irányoktól függ. Hogy a spirálison gördülő (r) szállító eszköznek kisiklása biztosan megakadályoztassék, kétsínű vágány alkalmazásánál a külső, megmagasbított sínt előnyösen, mint a rajzokon látható, külön (s) szögvassínbe ágyazzuk. A függélyes tengelyeknek deréktartóit előnyösen a két tornyot egymással összekapcsoló (t) keresztmerevítésekkel kombináljuk. A csilléknek a spirális vágányon történő tovamozgatására rendelt készülék a következő: Mindenik csille egyik oldalfalának külső fölületén, körülbelül a mellső keréktengely fölött, két egymás fölött fekvő, a csille hosszanti tengelyére merőleges tengelyen forogható két (u v) futógörgővel van fölszerelve, melyek közönséges sínen futhathatnak. Ha most már egy ilyen, a két görgőhöz liozzáfekvő, a toronynak egész magasságában végignyúló sínt gondolunk egy körben a toronytengely körül keringeni, úgy hogy az a görgőket, illetőleg a csillét maga előtt tolja, akkor az utóbbi, mivel a spirális sínen mozog, e fölfelé nyúló vezetéksínen a két görgő közvetítésével fölfelé vagy lefelé csúszik, a szerint, a mint a spirális fölfelé emelkedik, vagy lefelé halad. Ilyen függélyes vezetéksín mindenik toronyban kettő található, még pedig egymással átmérő irányában szemben és a megfelelő spirális görbületre merőlegesen elrendezve. Mivel a derékágyazatok keresztkötései e síneknek keringő mozgását akadályoznák, a sínek a keresztkötések síkjában tagolva vannak, illetőleg egyes (w) darabokra vannak fölosztva. A vezetékgörgőknek egymástól való távolsága valamivel nagyobb a vezetéksínek áttörésének hosszaságánál, következőleg üzemzavarok nem következhetnek be, mivel az egyik görgőnek az egyik sínszakaszról való lefutása előtt a másik | görgő a következő sínszakaszra már rászaladt, mint ez a 3. és 4. ábrák részletrajzain világosan látható. A lefelé történő haladásánál a csillék, miután a spirális vágányra jutottak, saját súlyuk behatása alatt azon mindaddig lefelé futnak, míg csak a vezetékgörgők az előttük mozgó vezetéksíneknek valamelyik (w) szakaszához ütköznek, mire a további mozgás, a görgőknek a sínekhez történő önműködő és állandó hozzányomulása folytán, szabályoztatok, illetőleg f ékeztetik. A szállítás üzeme most már, a rajzokon föltüntetett kiviteli alaknál, a következőleg történik: A megtöltendő csillék a balfelőli (a) toronyhoz görbíttetnek és a legalsó, állandóan keringő (w) vezetéksínek egyike által, a sínfejnek az oldalsó görgőkhöz történő hozzányomulása folytán, megragadtatnak, mire a csilléknek továbbmozgása közben azok átadatnak a legközelebbi következő vezetéksíndarabniak és így tovább, míg csak a spirálisnak legfölső kanyarulata eléretik, mire az illető csille a spirális vágányról legördülvén, a fölső (n) vágánysínre fut, míg az a sín, mely a csillét továbbította, akadály nélkül tovább kering és egy fél körülfordulás után egy második fölfelé haladó csillének görgőivel működik össze. Ugyanilyen, azonban megfordított mozgási irány megy végbe a jobbfelőli, az üres csilléknek lefelé való szállítására rendelt (b) toronyban is, avval a különbséggel, hogy itt a vezetéksínek nem mozgatólag, hanem fékezőleg működnek. Az üzem tehát folytonos, gyors és teljesen önálló, mivel a csilléknek mind a tornyokhoz való vezetése, mind azoktól való eltávozása, a vágánysíneknek megfelelő lejtésben való elrendezése mellett, önműködően következhetik be. Emeletszerű vagy istoly-munkáknál a berendezés még azon előnyt is nyújtja, hogy a tornyokhoz tetszőleges magasságban, a spirális vágányhoz érintő irányban, váltóbeállítás által vagy pedig föl- és lebillenthető vágányszakaszok segélyével, hozzá- vagy elvezető vágányok csatlakozhatnak. A szál-