34174. lajstromszámú szabadalom • Tintatartó

Megjelent 1905. évi október hó 27-én. MAGY. -g^ KIR. SZABADALMI ^gg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34174. szám, X/a/b. OSZTÁLY•! I maMBMBaMMaMBBMMMMWBWaMBHMai Cg—MMMKigafHKl Tintatartó. BACHMANN GUSZTÁV KERESKEDŐ BÉCSBEN. Bejelentésének napja 1905 május hó 8-ika. Elsőbbsége 1904 január 25-től kezdődik. Jelen találmány oly tintatartóra vonatkozik, melynél a szelenczefödél egy közös bemártó nyílása alatt különféle, pl. fekete, vörös és másoló tintát tartalmazó tartányok állíthatók be oly czélból, hogy szükség szerint ugyanazon tintatartóban egyik vagy másik tinta kéznél legyen. A találmány lényege abban áll, hogy az egyes tintatartányok oly alakúak, hogy azok egy forgatható és beállítható alapzaton egymás mellé helyezve, teljes körhengert alkotnak s bemártó nyílásaik egy és ugyanazon sugarú köríven feküsznek, ez által lehetővé válik, hogy aránylag nagy tintatartányok alkalmazása mellett is maga a tintatartó kis méretekkel bírjon, és hogy más tinta használata esetén a tartányokat alátámasztó alapzatot csak egy kissé kell elforgatni; ez által tehát szűk térre szorított elrendezést érünk el. Egy ily tintatartót tüntet föl a mellékelt rajz, és pedig az 1. és 2. ábrán a 3. ábra A—A, illetve B—B vonala szerinti keresztmetszetben, a 3. ábrán fölülnézetben leemelt födő mellett, és a 4. ábrán oldalnézetben. A tintatartó az (1) talapzatból áll, melyben egy karimával bíró (2) tárcsa elforgathatóan ágyaztatik, mely utóbbi több, például három (3 4 és 5) tintatártány alátámasztására szolgál. Ezen tintatartányok oly alakúak, hogy helyes összeállítás mellett körhengert alkotnak, s czélszerűen fölső részük is födött, úgy hogy csak egy-egy (6) bemártó nyílásuk marad. Az összes tartányokat egy közös (7) födő takarja, mely bajonetzárral vagy egyébként erősíttetik az (f) talapzathoz, s egy (8) mártónyílással bír. Egy résen keresztül kinyúló (9) kéziforgattyúval elforgathatjuk a (2) tárcsát, úgy hogy bármelyik tintatartány (6) nyílása kerüljön a (8) bemártó nyílás alá, miáltal csak egy tartány kerül használati helyzetbe, míg a többieket a (7) födő teljesen befödi és portól megvédi. Ha a födőt úgy készítjük, hogy az a tartányok fölső széléhez, — pl. valamely tömítés kiözbehelyezésével — pontosan illeszkedjék, úgy a nem használt tartányokhoz levegő sem férhet hozzá, és a tinta nem szárad ki. A (2) tárcsát vagy a súrlódás tartja az egyes helyzetekben, vagy pedig a (9) kézifogantyú e czélból kilincsalakúan van kiképezve és a talapzat (10) állítópofái között rögzíttetik. A (8) bemártó nyílás a (11) csapófödővel vagy tolókával zárható el. A tintatartányok beállításakor maga a tintatartó mindig