34172. lajstromszámú szabadalom • Tükör, mely a tárgyakat természetes helyzetükben mutatja

Megjelent 1905. évi október hó 26-án. MAGY. SZABADALMI KIR. H1VATAL SZABADALMI LEÍR A S 34172. szám. VI/a. OSZTÁLY. Tükör, mely a tárgyakat természetes helyzetében mutatja. BRÉARD ALFRÉD BANKÁR PÁBISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 17-ike. Ismeretes, hogy a közönséges, szokásos tükrök a tárgyakat nem természetes helyzetükben mutatják, hanem megfordított, azaz vízszintes értelemben átforgatott képeket adnak, melyek tehát jobb oldalon mutatják azt, a mi a tárgyon baloldalon van és megfordítva. Jelen találmány czélját ezen gyakran zavaró hátrány kiküszöbölése és annak lehetővé tétele képezi, hogy épúgy lássuk magunkat a tükörben, a mint vagyunk. Ezen czélt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a tükröt két egymáshoz derékszög alatt álló tükörfelületből képezzük. Ha a tükörben magunkat megnézni kívánjuk, akkor a két tükörfelület metszővonalával szemben állunk föl, mire képünket helyes elrendezésben látjuk, minthogy a képet kettős reflexió eredményezi. A két ily módon elrendezett tükörfelület közé állított tárgyak mindegyik pontja mindkét tükörfelületben egy első (vagy közvetlen) képet ad és az ily módon kapott képek egy ismételt vagy második reflexió által két további képet adnak, melyek helyesek és egyetlen képpé egyesülnek. E mellett még azon előnyt kapjuk, hogy az ily módon előállított kép tisztább. A mellékelt rajz a találmány tárgyának föltüntetésére szolgál. Az 1. ábra a tükrök vázlatos keresztmetszete, mely a tükrök működési módját és a tükrök által előidézett jelenséget mutatja. Az egymáshoz képest pontosan derékszög alatt elrendezett 1. és 2. tükörfelületek metszési vonalával szemben az (ab) tárgyat állítjuk fel. Az (a) pontból kiinduló azon összes sugarak, melyek az 1. tükröt érik, az (al') képpontot adják, míg az ezen képpontból kiinduló a 2. tükröt érő sugarak (al")-beu a tárgy (a) pontjának második képét adják. Másrészt az (a) pontból kiinduló, de a 2. tükörre eső sugarak az első (a2') képpontot és második (a2") képpontot adják, mely utóbbi az (al") ponttal egybeesik. Épígy a tárgy (b) pontjából kiinduló sugarak is az 1. tükörfölület mögött első (bl') képpontot adnak, mely a 2. tükörfölület segélyével második (bl') képpontot eredményez, mely (b2") képponttal esik egybe; utóbbit a 2. tükörben előállított első (b2') képpontnak tükrözése vagy reflexiója állítja elő. Az (al", a2") és (bl" b2") képpontok ily módon kapott helyzetéből következik, hogy a megfigyelő által látott kép a tárgyat egyenesen természetesen adja vissza.