34144. lajstromszámú szabadalom • Újítások lendítő kerék nélküli duplex gőzszivattyúkon

— 2 — gőzcsatornák tolattyútükre hengerfölület gyanánt van kiképezve. Az (f) test forgása által már most a gőz a hengerekbe, be-, illetőleg azokból kiléphet. Ennél a vezénylésnél a tolattyú mozgása a dugattyú mozgásához képest derékszög alatt történik. A 3. és 4. ábrák a vezénylésnek egy módosítását tüntetik föl egyenes síkmozgású tolattyúk számára, ha a tolattyúmozgás a dugattyúmozgáshoz képest derékszögben történik. Az (f) forgástest (o) nyúlványokkal van ellátva, melyek a kagylós (q, q) tolatytyúk megfelelő (p) csészéibe illenek. A (q) kagylós tolattyúk egymás mellett vannak elrendezve. Az (f) test forgása következtében a (q, q) tolattyúk a dugattyúk mozgásirányához derékszög alatt eltolódnak, miáltal az (a) gőzhengerekben levő dugattyúk vezényeltetnek. Ha azt akarjuk, hogy a tolattyúk a dugattyúk mozgásával párhuzamos mozgást végezzenek, akkor az (f) forgástestek külső fölületén csavarmeneteket képezünk ki, melyek a kagylós tolattyúk hátán kiképezett anyacsavarmenetekbe kapaszkodnak. Az (f) forgástestek forgását azáltal is idézhetjük elő, hogy a forgástesteket mereven összekötjük tolattyúrúdjaikkal és hosszeltolódás ellenében a leírt módon biztosítjuk, a tolattyúrudakat pedig a (c) karban kiképezett belső csavarmenetekbe kapaszkodó csavarmenetek segélyével forgásba hozzuk. A lendítő kerék nélküli duplex-gőzszivatytyúk fönt leírt újítása azt is lehetővé teszi, hogy úgy a vezérmű egyes részeit, mint a gőzdugattyút könnyen kenhetjük olajjal. E czélból az (r) gőzbevezető csőből alkalmas helyen egy (rl) cső ágazik el, mely valamely tetszőleges szerkezetű olajozóval vagy olajszivattyúval áll összeköttetésben. A tolattyúszekrénybe áramló gőz az (rl) csőből jövő olajat magával ragadja, úgy hogy a gőz a (g) csavarmenetekkel ellátott (f) test belsejébe jut. Az (f) test köpenyén vagy ennek egy részén már most (s) furatok vannak kiképezve, melyből a gőz az (e) tolattyúszekrénybe és innen a vezérmű állásához képest az egyik vagy másik hengerbe áramlik. Minthogy az (r) gőzbebocsátó cső az (f) test hossztengelye irányában fekszik, a gőznek az a törekvése, hogy ugyanoly irányban (f)-en keresztül haladva a csavarszerű (g) hornyolásokat kitöltse. Ezáltal a kenőolaj is bejut a (g) hornyokba, valamint az (f) test forgását előidéző (h), illetve (i) részekbe és így ezek kenetnek. Az olajjal kevert gőz emellett a gőzhengerben levő gőzdugattyút is olajozza. Eddigelé gyorsjáratú duplex-gőzszivatytyúkat csak nehezen lehetett egyszersmint vákuum-szivattyúk gyanánt is használni, minthogy erre szükséges volt, hogy a vezérműrészek csak röviddel a munkadugattyú löketének vége előtt átvezényeltessenek és ezáltal a vákuum ellenállását, mely a löket végén a legnagyobb, legyőzzék. A vezérlésnek emelők és ütközők segélyével oly módon való foganatosítását, hogy az egyes részek között a szükséges mozgástér meg legyen, gyorsjáratú vákuumszivattyúknál nem czélszerű alkalmazni, minthogy a vezérmű részei túlheves lökést kapnak és így hosszabb ideig el nem tartanak. A találmány tárgyát képező szivattyúnál a vezérmű hajtó és hajtott részei között üres járatot azáltal érjük el, hogy a (h) ütközők és (i) csavarmenetek az (f) forgástest (g) hornyaiban megfelelő mozgástérrel bírnak. Minthogy pedig a (g, h, i) részek csavarmenetes részek, vagyis ékalakú fölületekkel érintkeznek egymással, a (h), illetve (i) részek a (g) hornyok nagy fölületéhez enyhén ütköznek és minthogy az (f) forgástest nem hosszanti mozgást, hanem csak tengelye körüli forgást végez, a löket végén zajtalan átvezénylés fog végbemenni. Ha a forgástest a tolattyúnak a dugattyú mozgásával párhuzamos mozgatása czéljából külső csavarmenetekkel van ellátva, akkor a tolattyú hátán elrendezett anya-csavarmenetek között a megfelelő mozgástér képezhető ki, úgy hogy ezen csavarmenetek a forgástest csavarmenetei által csak a dugattyú löketvége közelében vezényeltetnek át. Ezáltal lehetővé van téve, hogy duplex-gőzszivattyúkat vákuumszivattyúk gyanánt is nagy sebességgel járathassunk.