34134. lajstromszámú szabadalom • Csúszás ellen biztosított rugalmas kerék mótorkocsik, mótorkerékpárok és más járművek számára

- 2 csavarokkal megerősíthető (f) harántdara­bok által tartatnak vezetékeikben. A külső (g) talp bőrből, czélszerűen chrómbőrből készült vastag abroncsból áll, melyre (i) kaucsukabroncs fekszik; az utób­bit (j) bőrabroncs veszi körül, mely véko­nyabb, mint az előbbi. Ezen három réteget széleiken (1) csavarok tartják össze, melyek egyidejűleg arra is szolgálnak, hogy a ru­gók egyik végét fölvevő tuskókat rögzít­sék. A csúszás megakadályozására a (j) abroncsra egy keskenyebb (k) abroncs van szögecselve, mi mellett a szögecsek (m) feje kiáll. Az (i) kaucsukabroncs arra szol­gál, hogy a (h) abroncsot a belső szögecs­fejektől megvédje. A (h) abroncson egyenlő távolságokban (n) fémtuskók vannak megerősítve, melye­ket az említett (1) csavarok rögzítik. A tus­kókkal támasztófölületek — a föltüntetett kiviteli példánál három támasztófölület — van egybeöntve, melyekben a (q q1 ) lemez­rugók alsó vége nyugszik és melyek kis (o) toldattal bírnak; utóbbi megakadályozza, hogy a rugók függélyes irányban kiugorja­nak, míg a (p) pofák az oldalirányú elto­lódások megakadályozására szolgálnak. Meg­jegyzendő, hogy a meghajlított (q) és (q1 ) rugók csak a támasztófölületekben vannak alátámasztva, melyek körül ép úgy leng­hetnek, mintha csuklósan lennének odaerő­sítve. A rugók fölső vége a (b) abroncs ke­rülete és az említett (f) harántdarabok közé lép be; a rugók ezen végének mozgásait (r) ütközők határolják, melyek a (b) abron­cson vannak elrendezve. Mint a rajz mutatja, az első és harmadik csoport (q) rúgói ugyanazon iránnyal bír­nak, míg az ezen két csoport között fekvő (q1 ) rugók az előbbiekkel ellentétes irány­ban állnak. Ezen rugók szabad vége hossz­hasítékkal bír, mely a (c) csavart átvezeti és melynek segélyével a rúgó meghajlása alkalmával eltolódhatik, a nélkül, hogy eb­ben a (c) csavar megakadályozná. Magától értetődik, hogy az egyes (n) tuskók három támasztófölületének nyílása fölváltva előre és hátra van irányítva, mint azt a 2. ábra mutatja, úgy hogy a nyílások megfelelnek a hozzájuk tartozó rugók irányának. Ha a kerék forgása közben a keréknek az úttal érintkező részéhez legközelebb álló rugók meghajlíttatnak, akkor a rugók sza­bad vége a (b) abroncs és az (f) haránt­darabok között eltolódik és az (r) ütköző­höz fekszik, miáltal eltolódása határoltatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Járművek számára való rugalmas ke­rék két központos talppal, jellemezve az által, hogy a külső talp bőrből vagy más nyúlékony anyagból áll és hogy a külső talp és az aggyal mereven összekötött belső talp között több, egymás mellett elrendezett, meghajlított lemezrugókból álló rugócsoport van elrendezve, mi mel­lett ezen lemezrugók meghajlásuk al­kalmával egyik végük körül elforoghat­nak, míg másik végük szabadon csúszik, míg egy helytálló ütközőbe ütközik, mi mellett az egyes csoportok rúgói egy­mással egyenlő, azonban a szomszédos csoportok rugóihoz képest ellentétes irányban állnak. 2. Az 1. igénypont szerinti keréknél a belső talpnak meghajlított (d) szélekkel és(e) bordákkal ellátott (b) abroncs alakjában való kiképezése, mely bordák a (d) szé­leket összekötő (f) harántdarabokkal együttesen a rugók vezetékeit képezik, mi mellett a (b) abroncs még (r) tolda­tokkal bír, melyek a rugók belső végé­nek mozgását határolják. 1 rajzlap melléklettől) D4U.A8 RÉSZVÉNYTÁRASÁG NYOVDÍ JA BJt.APfSTP*

Next

/
Oldalképek
Tartalom