34131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás surlódást csökkentő fémkompozició előállítására
r tet, mely a finomra elosztott kenőanyag | fölvételére alkalmas. A találmány tárgyát képező fémkompozició készítésére alkalmas fémporok előállítására a desztilláció vagy szublimáció az egyik legalkalmasabb eljárás. Ha ugyanis zárt edényben a fémet elég magas hőmérsékletre hevítjük és a keletkező fémgőzöket alkalmas hűtőkészülékben lecsapjuk, végtelenül finom fémporra tehetünk szert, mely oly struktúrával bír, hogy igen könnyen sajtolható tömbökké. így pl. a cinkpor, melyet szublimációval állítottunk elő és melyet ezután sajtolunk, nem csupán oly tömbbé egyesíthető, mely az öntött cinktömbhöz hasonló, hanem oly agglomeráló képességgel bír, hogy tekintélyes mennyiségű más anyagot keverhetünk a cinkporhoz, a nélkül, hogy az előállított tömbök szilárdsága lényegesen szenvedne. A kémiai vagy elektrokémiai eljárások szintén hasonló tulajdonságú, vagyis keletkezési állapotban lévő, porozus, szivacsos vagy kristályos fémport szolgáltatnak. Ha ily tulajdonságokkal bíró rézport akarunk előállítani, és ha ezen czélból a réz sóit vagy oxydjait használjuk föl, ezeket előbb porrá kell őrölni és redukáló anyagokkal, pl. porrá törött szénnel (grafit, kőszén, korom stb.) kell bensőleg keverni, ezután pedig a redukáláshoz szükséges hőfokra hevíteni. A fönti czélra előnyösen grafitport használunk és pedig czélszerűen fölöslegben, hogy a redukció befejezte után a megmaradó grafitpor a fémport szétosztott állapotban tartsa, mert különben ha a hőmérséklet magasra emelkedett volna, a fémpor összeolvadhatna és sajátságos struktúráját elvesztené. A grafitnak ezen kis fölöslege más alkalmas porral is helyettesíthető. A redukálásra szolgáló szenet organikus anyagokkal is helyettesíthetjük, melyek a redukció alkalmával finomra elosztott szenet adnak, a melyre itt szükség van. Nedves kémiai úton is jól előállíthatjuk a fémport ezen sajátos alakban. így például szublimációval előállított cinkpor segélyével, réz, ón, antimon, ólom vagy más fémek, melyeket a cink oldataiból kiválasztani képes, ezen oldatokból választhatók le finom és a szóban forgó czélra alkalmas por alakjában. Elegendő, ha az illető fémek oldataiba kis adagonként hintjük a cinkport, hogy a rendkívül porozus és kenőanyagokkal keverve is könnyen agglomerálható fémport állítsuk elő. A szublimációval nyert cinkpor a fémleválasztásra a legalkalmasabb, azonban durvább cinkport vagy szemes cinket is használhatunk ezen czélra, hacsak gondoskodunk arról, hogy a szemcsék vagy a folyadék mozgatása által, vagy más módon a levált fémpor a cinkről állandóan eltávolíttassák. Elektrolitikus úton is előállíthatjuk a szóban forgó czélra alkalmas fémporokat, azonban tekintettel kell lennünk arra, hogy a fémoldatok, ha az oldatok elég koncentráltak és ha az áram elektromotoros ereje bizonyos határon alul marad, összefüggő homogénréteget választanak le. Ellenben ha az elektromotoros erő magasabb, vagy pedig ha az oldatok elég hígak, a fém összefüggő réteg helyett szivacsos por alakjában választatik le-, mely ugyanoly tulajdonságokkal bír, mint a fönti eljárással előállított porok. Alkalmas készülékben, mely forgó katódákkal és kefékkel van ellátva, melyek ezen katódákról a leválasztott fémport állandóan lekefélik, rövid idő alatt nagy menynyiségű fémport állíthatunk elő. Egyszóval, bármily legyen is a por előállítására alkalmazott eljárás, a czél az, hogy a mechanikai eljárásokkal nyert fémporoktól lényegesen eltérő tulajdonságú fémporra tegyünk szert, mely fizikai tulajdonságai folytán alkalmas arra, hogy nyomás segélyével agglomerálható legyen és 'szilárd tömböt képezzen és mely szivacsos szerkezeténél fogva tetszőleges por, folyadék vagy kenőcsalakú testet egyenletes elosztásban képes legyen fölvenni, a fönt leírt czél elérésére. Eddig tisztán a sajtolást jelöltük meg a