34122. lajstromszámú szabadalom • Tömítés tömszelencékhez
Megjelent 1905. évi október hó 19-én. MAGY. g^W KIR. SZABADALMI WmjSt HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 34122. szám. V/e/1. OSZTÁI.Y. Tömítés tömszelenczékhez. JAEGER JENŐ MOZDONYVEZETŐ SALZBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 márczius hó 13-ika. Az eddig ismeretes tömszelenczék tömítő anyaga főképen fémből vagy aszbeszttel átszőtt kenderfonatokból vagy effélékből állott. A kenderrost magában véve ugyan puha, de oly durva fölülettel bír, hogy tömítésre a kender tulajdonképen csak ott volna alkalmazható, ahol a tömített részek nem mozdulnak el egymáson. Ha ellenben egy ide-odamozgó vagy forgó rudazatot kell tömíteni, akkor mint ismeretes, annál kevésbbé alkalmas a kendertömítés, minél nagyobb a nyomás és minél gyorsabb a mozgás, sőt ilyen esetben a rudazatot mindig többé-kevésbbé megtámadja, fölmelegíti és a tömítés elég. Azonkívül a kenderrostok teleszívódnak olajjal s így elvonják azt az olajat, ami a kenéshez szükséges volna. Gyorsan járó gépeknél, főként lokomotivoknál azért, ahol csak lehetséges, fémtömítést használnak, mely utóbbi azonban megint csak akkor válik be, ha az előállítására és gondozására a legnagyobb figyelmetfordítjuk. Jelen találmány tárgya tehát oly tömítés, mely valamely kenőanyaggal kezelt egyszerű szalmafonatból áll. Egy ily szalmafonat mindenféle követelménynek megfelel, mely tömítéstől megkívántatik. A szalinafonatot következőképen alkalmazzuk : Mielőtt megfelelő hosszúságra levágnók, mindkét végét szorosan lekötjük, nehogy betevésnél a kiálló szalmaszárak a tömszelencze és födő közé szoruljanak. A lekötés úgy történik, hogy zsinórral erősen összeszorítjuk, miáltal a fonat végei hegyes alakot vesznek föl. Ha mo3t már a fonatot kellő hosszúságra levágtuk, akkor forró vízbe merítjük és jól bezsírozzuk. Miután behelyeztük a tömszelenczébe és a födőt erősen beszorítottuk, a csavarokat pedig ismételten utánahúztuk, néhány nap múlva egy vagy több újabb ilyen fonatgyűrűt helyezünk be s akkor az ily módon előállított tömítés hetekig eltart. Bezsírozásához körübelül 25% közönséges kocsikenőcsből és körülbelül 75% grafitból előállított masszát használhatunk, mely ha a gőzből lecsapódott, vízzel keveredik, a súrlódást a rudazat és tömítés között csak még csökkenti. Ezzel a szalmatömítéssel azt érjük el, hogy az olaj (ellentétben a kenderfonat fölszívó hatásával) egyenletesen szétkenődik a rudazaton és az utóbbi — ha a tömszelencze jól meg van húzva, állandóan sima és hideg marad. A rudazat ilyen tö-