34112. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kapcsoló

— 3 — hogy a kapcsoló csillag könnyen beférkőzzék a rugók közé. A rugók (s) talpából (t) fülek vannak kicsákozva, melyek a (v) tartó (u) hasítékain átnyúlnak és a hátlapon kézzel vagy géppel lehajlíttatnak. A (v) tartóra van egyszersmind ismeretes módon a (w) kontaktus szerelve. A csappanó kapcsoláshoz való megakasztó szerkezet a (k) szigetelő test alsó (x) üregében (6. és 26. ábra) van elrendezve. Ez egy, a (b) kapcsolótengelyre erősített (y) excenterből áll, melyet az (1) orral bíró (z) excentergyűrű vesz körül. Ezen orrnak kétféle szerepe van, egyrészt kapcsolásnál a (k) szigetelő testet kell magával vinnie, másrészt meg a szigetelő testet meg kell fognia addig, míg a (h) rúgó megfeszíttetik. E czélból íaz (1) orr a (k) szigetelő test (2) hézagába kapaszkodik; máskülönben az (y) excenter és a (z) excentergyűrű a (b) kapcsolótengely forgatása ialkalmával az alsó (x) üregben teljesen szabadon mozog. Hogy az (1) orrnak a (2) hézagban való ideoda tolásakor annak szélei le ne törjenek, azért a (k) szigetelő test (x) üregébe a (3) fémperselyt helyezzük el (26—28. ábrák), mely a (b) kapcsolótengely vezetésére czélszerűen csőalakú (4) toldattal bírhat. Azonkívül az (1) orr még (6) kilincskerék (5) belső fogazásába is kapaszkodik (3—5. ábra), mely a (b) tengelynek az (a) törzsben való vezetésére (1. ábra) (7) puskával bír. A kapcsoló következőképen működik: A (c) tengely jobbra való elforgatásakor a (d) persely (f) fogai a (h) rúgó szabad (i) végét magukkal viszik, s ez által a (b) tengely is elfordul; a (h) rúgó megfeszül, mivel másik vége az (1) hasítékban meg van fogva, a szigetelő testet pedig az alsó részén lévő megakasztószerkezet fogja (3. ábra). Ebben az állásban az (y) excenterkorongnak legnagyobb kitérése van, és az (1) orr a (2) hézagban nyugszik s egyidejűleg a (6) kilincskerék egyik (5) foga által rögzíttetik. A (b) tengely további elforgatásakor (4. ábra), az (y) excenter és a (z) excentergyűrű az (1) orrot mindinkább lehúzza az (5) fogról, de a (k) szigetelő test (2) hézagában fogva tartatik. Ha a kapcsolótengely 90°-kal elfordult, akkor a spirálrúgó eléggé meg van feszítve és egyszersmind az (1) orr az (5) fogtól már annyira visszahúzódott, hogy ez többé nem fogja. Ennek következtében a (h) rúgó hatása alatt a (k) szigetelő test és vele együtt az (n) kapcsoló csillag tovaröpíttetik, míg a (b) tengely áliva marad. Minthogy a (k) szigetelő testen lévő (2) hézag által a (z) excentergyűrű az (1) orr révén tovavitetik, ellenben az (y) excenterkorong állva marad, azért az (1) orr ismét visszahúzódik, úgy hogy az a (k) szigetelő test hirtelen elmozdulása alkalmával a (6) kilincskerék következő (5) fogába akad (5. ábra). Ebben a helyzetben a szigetelő test ismét rögzítve van, és így is marad mindaddig, míg a kapcsolótengely újabbi elfordulása által a (h) rúgó ismét megfeszül, és míg az (y) excenterkorong az (1) orrot ismét fölszabadítja. A rajzokon bemutatott foganatoEÍtási példánál az (n) kapcsoló csillagot az (o) kicsákozott fülek fogják a szigetelő test (m) lapos fölületeihez (13—16. ábrák). Megjegyzendő, hogy a kapcsoló csillag bármily más módon is megerősíthető, ép úgy a kapcsoló csillag kontaktuskarjai, mint egykarú emeltyűk is erősíthetők a szigetelő testhez. Gyártási szempontból czélszerű a (6) kilincskereket a (7) puskával (1. ábra) egy darabból készíteni, de különálló is lehet; azonban lehet magát az (a) törzset is kilincskerék alakjára kiképezni, úgy hogy fölöslegessé válik egy külön fémfogaskerék. A menesztő az 1. ábra szerint a fogazott persellyel egy darabból készült. Egyszerűbb kivitel látható a 8. és 9. ábrán. Ez egy (8) persely, melybe az (f) fogak bele vannak csákozva. A persely fölső (9) része hengeres, és a menesztő tengelyre ráhúzatik, s azon csavarok vagy peczkek segélyével rögzíthető. A (b) tengellyel egy (10) hornyolat révén köttetik össze, melybe a kapcsolótengelyen lévő gyűrűalakú (g) horony ka-