34060. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

MI I Távolságmérő. MERCENIER ADHÉMAR KATONATISZT BRUXELLESBEN ItS JOORS ALFONZ MŰSZERÉSZ FOREST-LEZ-BRUXELLESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 iebruár hó 13-ika. A katonaság és mások által eddigelé hasz­nált távolságmérők alapelve fizikai jelen­ségeken (prizmákban való törés, tükörre­flexiók) alapszanak, melyek mértani arányok részére hasznosíttatnak. Ezen műszerek a gyalogság és lovasság követelményeit ki­elégítik, azonban a tüzérség követelményei­vel számoló különleges és pontos távolság­mérők eddigelé nem készíttettek. A távolságmérő elvét természetesen a 1 mértan szabályára kell alapítani, minthogy csak a mértani szabályok teszik lehetővé, hogy a távolságok viszonyai figyelembe vé­tessenek, mint ezt a földmérés is mutatja. Az eddig ismert műszereknél a fizika ál­tal adott nagyságokat alkalmazták, de ezek nem adnak biztos eredményeket, minthogy mindegyikükhöz egy számítások és eltéré­sek részére való táblázat tartozik, a mi gyakran lényeges hibákra ad okot. A következőkben leírt készülék nem bír az említett hátrányokkal, minthogy a ké­szülék szerkezete tisztán mértani elven alapszik. Ezen készüléknél az összes számí­tások ki vannak küszöbölve és fölöslegessé válnak, minthogy a czél távolságát maga a készülék adja meg, mi mellett a czélnak szabad szemmel láthatónak kell lennie. A készülék :a tengerészeinél és a szárazföldi katonaságnál való használatra, valamint minden távolságméréshez alkalmas, mint­hogy korlátlan távolságra mér. Minthogy az alapvonalat egy reális egyenes vonal ké­pezi, melynek végei jelző vonások vagy ha­sonlók által vannak meghatározva, ennél­fogva az eltérések és hibák lehetetlenné tétetnek. Ezenkívül a találmány tárgyát képező távolságmérő azon nagy előnnyel bír, hogy vele egy menetelő csapat vagy rendesen mozgó czél mozgássebességét kö­vethetjük, valamint, hogy éjjel is becsül­hetünk vele, különösen, ha a czél meg van világítva. A találmány tárgyát képező távolság­mérő a következő elven alapszik: Ha két egymást metsző vonal és egy, az utóbbiakat metsző irányvonal adva van és ha az irányvonalhoz párhuzamosokat hú­zunk, akkor a párhuzamosak a két egyenest arányos részekre osztják. Ha 0.02 m.-nyi alapvonalon 100 m.-nyi távolságot olvasha­tunk le, akkor 0.04 m.-nyi alapvonal 200 m.-nyi távolságot jelöl. Az 5. ábrából kitűnik, hogy BF BD BA BG — BE BC.

Next

/
Oldalképek
Tartalom