34048. lajstromszámú szabadalom • Bordáskő szabadon fölfekvő sík födémek előállítására és ily kövekből előállított födémek
- 2 — dalfölületeiken kiképezett két-két, vagy több teljesen egybeillő, fűrészfogkereszt- j metszetű hosszanti bordával vannak ellátva és melyek két hosszanti oldalfelülete a kő függélyes középsíkjához teljesen részarányos. Eme kövek sík fölületek által vannak határolva, miért is azok égetésnél kevésobé ; vetődnek, ezenkívül pedig annak következtében, hogy a fölváltva ellentétes helyzetben elrendezett kövek fűrészfogkeresztmetszetű hosszanti bordái mindig mélyen és igen jól feküsznek egymáson és fogódzanak egymásba, a födém kellő teherbírását minden esetben biztosítják. A kövek alsó és j fölső fölületén mély, tetszőleges kör-,elipszis, négyszög-, de legelőnyösebben fecskefarkalakú hornyok, illetve magas, megfelelő alakú bordák vannak kiképezve, melyek j a födém teherbírását fokozzák, a födémbe j fektetett cső- és egyéb vezetékek ágyazását képezik, a tartóknak burkolására szolgáló, tűzálló lemezeket megtámasztó betétek elhelyezésére és rögzítésére alkalmasak és egyúttal a vakolatot is biztosan kötik a födémhez. Ez a kő, illetőleg a födém a csatolt rajzokon látható, hol az 1. ábra a kövekből alkotott födém egy részének hosszmetszete, a 2. ábra a kő egy foganatosítási alakjának keresztmetszete, a 3. és 4. ábra a födémköveknek a födémtartókon való ágyazása két foganatosítási alakjának nézete, illetve metszete, az 5. ábra egy vasbetét képe, melyet akkor alkalmazunk a kősorok alakos hézagai között, mikor a födémet tartók alkalmazása nélkül szerkesztjük, a 6. ábra az 1. ábrán látható kő alak axonometrikus képe, és a 7. ábra a kő alsó fölületének hornyába behelyezendő, a tartót burkoló tűzálló lemezt megtámasztó betétnek nagyobb léptékben ábrázolt axonometrikus képe. Maga az agyagból égetett vagy valamely alkalmas, mesterséges kőanyagból készült (a) födémkő egy hasábalakú, a szokásos tartótávolságnak megfelelő hosszúságú test, mely súlyának csökkentése czéljából előnyösen megfelelően elosztott (b) hosszanti csatornákkal van áttörve. A kő két hosszanti oldalán két-két (vagy több) fűrészfogkeresztmetszetű (c) hosszanti borda van kiképezve, úgy hogy a kő két oldalfölülete a hosszanti középsíkhoz részarányos fölületet képezzen. Eme fölületen a kötőhabarcs tapadásának biztosítására (d) hosszanti hornyok vannak kiképezve, míg a kő alsó és fölső oldalán aránylag magas, fecskefarkkeresztmetszetű, egymással párhuzamos bordák vannak kiképezve, melyek között ugyancsak fecskefarkkeresztmetszetű (e) hornyok képződnek. Ezekbe a hornyokba f ektethetők a födémbe szerelendő (f) cső vagy más vezetékek (1. és 2. ábra), hol azokat habarcscsal vagy más módon rögzítjük. A kő homlokfölülete annak megfelelően van alakítva, hogy minő tartók közé kell azt beépíteni. Közönséges I-tartóknál eme fölületek függélyesek, a köveket pedig a (g) tartók közé oldalt toljuk be, míg trapezkeresztmetszetű, fából, vasbetonból stb. készült tartóknál eme fölületek a (gl) tartók oldalfelületeinek megfelelően lejtenek, úgy hogy azokat a tartók közé fölülről lehet befektetni, mikor a kövek oly módon fekszenek eme tartókon, mint a boltozat a boltvállon (4. ábra). Ha a kövek vastartók között fekszenek (3. ábra), alsó fölületükön akként vannak kivágva, hogy a kövek alsó (e) hornyainak feneke a (g) tartó alsó övezetének alsó fölülete síkjába essék, hogy ily módon a tartókat a tűzálló lemezekkel burkolni, az (e) hornyokba fektetett (f) vezetékeket pedig a tartók alatt elvezetni lehessen. A tartók burkolására szolgáló, tűzálló (h) lemezek fölső fölülete oly czéiból, hogy a tartó alatt szigetelő légréteget létesíthessünk, bordázva van, eme burkoló lemezek pedig a kő alsó (e) hornyaiba bedugott, fecskefarkkeresztmetszetű (j) betétek (i) orrain fekszenek. Eme betétek — mint az a 3. és 7. ábrán látható — az (e) hornyok keresztmetszetének megfelelő keresztmetszetű és eme hornyokban eltolható (j) részből és az (e) hornyok irányában kinyúló, alsó (i) orrokból állanak; a betéteket oldalt toljuk be a hornyokba, a (h) burkoló