34034. lajstromszámú szabadalom • Kézi számológép

rendszer s ebben a számjegyek helye és értéke érzékesítésére van szánva. Jobbról balra menet az első tolóka kilencz rekeszében egy-egy pont van föltüntetve, mely mellé az 1-től 9-ig terjedő arabs és római számjegyek vannak írva. A (k) nyílás alján alkalmazott oldalüregben mindig csak az illető pontoknak megfelelő számjegy jelenik meg (rajzon a 4-es, illetőleg IV.). A második tolóka kilencz rekeszében tiz-tiz pont van berajzolva, melyek a 10-től 90-ig terjedő számoknak felelnek meg. Úgy ezen, mint a harmadik tolókán jobb kézt, melyen a 100-tól 900-ig terjedő számkörnek megfelelő pontok vannak föltüntetve, az illető pontok által képviselt számértéknek megfelelő arabs, illetőleg római számjegyek vannak följegyezve, melyek a (h) nyílás alján vágott oldalüregben a kihúzott rekeszekben foglalt pontoknak megfelelőleg jelennek meg és lesznek láthatók. így a rajzon éppen 6 százas, 5 tizes és 4 egyes, vagyis 654 van föltüntetve. Az arabs számjegyek alatt mindig ott állanak a római számjegyek is, így egymást folytonosan ellenőrzik. Ezen oldalon az 1-től 999-ig számkör van megérzékítve. A 3. ábrán látható (f) oldalon a számok összetétele és szétbontása 1-től 10-ig, valamint az egyszeregy van szemléltetve és úgy szorzás, mint osztás végrehajtására alkalmazható. Az ezen (f) oldalon vágott tiz (h) ablakszerű nyílásban a 2. ábrán látható (c) vágányléczek közt egy-egy tolóka, tehát összesen tiz van elrendezve, melyek mindegyike tiz részre van beosztva. Balról jobbra haladva az (e) tolókák alatt az (a) gerinczlemezneznek a (h) nyílások alatt látható részén az 1-től 10-ig való számok vannak jelölés czéljából beírva. A tolókák 10 részre osztott rekeszeinek mindegyikében a megfelelő számú pontok, köröcskék, vagy más jelek vannak berajzolva. így az 1-ső tolóka mindegyik rekeszébe 1—1, a második tolóka mindegyik rekeszébe 2—2, és így tovább a tizedik tolóka mindegyik rekeszébe 10—10 pont van alkalmazva. E pontok egyúttal úgy vannak föltüntetve, hogy a számok összetélele is érzékíttetik e rekeszekbe írt pontok egy részének belül üres körök általi helyettesítése által. így például a 7-ik tolókán, melynek minden rekeszében 7—7 pont van, az első rekeszben egy, másodikban két, a harmadikban három pont helyett kör van alkalmazva, melyek megmutatják, hogy 1 meg 6 az 7 és 7—1 az 6 2 « 5 « 7 7—2 « 5 3 « 4 « 7 7—3 « 4 stb. Ezen (f) oldal tolókáin a pontok mellett alkalmazott számok, melyek közül mindig egy, a megfelelő jelenik meg az illető (h) nyílás alján vágott oldalüregben, az illető tolóka sorszámának és a rajla levő kihúzott rekeszek számának szorzatát jelenti. így például a rajzon a 9-ik tolókának 5 rekesze van kihúzva, tehát az oldalüregben 9X5 = 45 szám olvasható. Jobbról balra haladva, az első tolóka kilencz részének mindegyikében egy-egy pont lévén, az 1-től 9-ig terjedő számkör minden egyes számértékének fogalma a gyermeki fogalomkörbe könnyen beilleszthető. Majd áttérve a következő tolókára, melyen a 10-től 90-ig terjedő számkör van föltüntetve, e tolókán az első rekeszt kihúzva, ott egy kör és kilencz pont válik láthatóvá (O ), melyek mellett jobbról a kivágás üregében-^-olvasható. Ez a rekesz, A. illetőleg a benne alkalmazott 9 pont és 1 kör azt jelezi, hogy az eddig ismert 9-es számértékhez még 1-et hozzáadva, eredményül 10-et kapunk. A tolóka következő rekeszeiben be van továbbá mutatva hogy 10 a 8+2 7+3 6+4 5+5 összegezéséből is előállítható. Annak megmagyarázása után, hogy a 9-nél 1-gyel nagyobb számérték, a tiz jelképi jelölése egy l-esből és egy 0-ból állíttatik elő, eltérünk a 11- 19-nek megértetésére. E czélból a második tolóka első rekesze mellé még az első tolóka rekeszét is kihúzzuk, mikor is az 1 tizes, és 1 egyes tűnik elő, mi a pontok számából is 11-et