33945. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti kocsik és hasonló járművek önműködő kapcsoló-készülékein
lapos aczélleraezből vagy bármely más alkalmas anyagból egy darabban, egész hosszában egyforma keresztmetszettel sajtolható. Ezen támaszrúfl a kapcsolótag közbenső csuklójának csuklócsapja segélyével van a kapcsolótaghoz erősítve, mi mellett a támaszrúd ezen csap körül leng. Ezen elrendezés mellett a támasztórúd oldalirányban igen kevés helyet foglal el a közbenső csukló közepében. Ha a kapcsolóhorog az ismeretes Gedges-féle horgok alakjával bír, akkor a most leírt kapcsolótag fő rögzítő csuklója a horog fölső oldalán levő kivágásba kézzel behelyezhető és pedig a 8. ábrában föltüntetett módon. A főcsukló ezen elrendezése természetesen olyan, hogy a csukló a horog kivágásába való behelyezése után működés közben a kivágásból nem léphet ki. Ezenkívül kifelé és kissé lefelé és hátrafelé terjedő további toldatok alkalmaztatnak, mi által a horog szárának mindkét oldala szorosan körülfogatik és ezáltal a kapcsolótag kiálló szabnd vége a horgot tartó kocsi homlokfalával derékszög alatt tartatik. Továbbá a kapcsolótag mellső végének karjai között lévő belső hézag sokkal szélesebbre készíttetik, mint a hátsó karok közötti hézag, úgy hogy ez által az önműködő kapcsolás mindenkor biztosíttatik, még akkor is, ha a kapcsolás a vonatvonal legnagyobb görbületi helyén történik. A főcsuklóval kapcsolatban a későbbiekben részletesebben leírt rugalmas kengyel is alkalmazható, mely a kapcsolótag főcsuklója csapjának végeire van földugva. Ezen kengyel a horog mellső részét körülveszi és a horog aljára fekszik, míg a főcsukló függélyesen van a horog fölső oldalán lévő kivágásba behelyezve. Az (S) rúd megtámasztására a bütykös (T) hüvely (12. ábra) is alkalmazható. Ezen hüvely czélszerűen láncz segélyével a horog közelében a járműhöz van erősítve, úgy hogy szükség esetén mindig kéznél van. Ezen hüvely kovácsolható öntött vasból vagy más alkalmas fémből vagy anyagból egy darabban készíthető. A kapcsolótag főcsuklójának és a kengyelnek a kapcsolóhorog fölső oldalán lévő kivágásban való rögzítése után a (T) hüvelyt a horog vonórészének fölső végére fölhúzzuk, melyre a hüvely mint tartójára fölfekszik és a horog vonórészének belső föfületéhez a főcsukló csapjánál magasabban fekvő ponton fekszik hozzá, míg kívül a horog görbületéhez támaszkodik és elálló bütyökkel bír. Ezen bütyök vége tetszésszerinti szöghelyzetben álló lapos fölülettel bír, melyre az (S) támaszrúd (Sl) talpa fölfekszik. A támaszrúd a közbenső csukló csapjaival való kapcsolásra szolgáló furata segélyével a kapcsolótag szabad végét a vele szembejövő kapcsolóhoroggal való önműködő kapcsolásra megfelelő helyzetben, illetve magasságban tartja azon czélból, hogy a sín fölött különböző magasságokban fekvő kapcsolóhorgok a kapcsolás czéljából a kapcsolótaghoz közeledve, az ily módon föltámasztott kapcsolótagok külső végének alsó fölületén súrlódva a kapcsolótagok ezen végét a közbenső csap körül elforgatva, még jobban fölemeljék. A kapcsolótag külső végének a kapcsolóhorog fölső része által való ezen fölemelése után a kapcsolóhorog a kapcsolótag szabad végén túl mozoghat, mely erre önsúlyánál fogva leesik és a horogra az előzőleg elfoglalt helyzetében fölfekszik, mely helyzetben addig marad, míg a továbbmozgó horog nem ütközik a függő (V) lemez mellső fölületébe (mely lemez akasztóknak nevezhető és czélszerűen temperált aczélból készíttetik). A vonóhorognak a (V) lemez mellső fölületébe való ütközése folytán a közbenső csukló fölemelkedik és az (S) támasztórúd talpa a rögzített (T) hüvely bütykének lapos fölületéről lecsúszik, mi mellett a kapcsolótag szabad vége még jobban a kapcsolóhorog fölé tolatik. Erre az egész közbenső csukló önsúlyánál fogva és a támasztórúd és a (V) lemez súlya folytán hirtelen lebillen vagy leesik és a (V) lemezt a horog elé magával viszi, miáltal a jármű ütköző rúgói, illetve az ütközőtárcsák szükség esetben a legnagyobb mértékben összenyomhatok és az automatikus kapcsolás be van fejezve. A (V) lemezhez vagy akasztókhoz két (W W) tartókar vége van erősítve, melyek a közbenső csukló mögött és