33939. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

- 6 -A 14—18. ábrákon föltüntetett kormány- | szerkezetnél a (152) talapzat által hordott (151) henger a turbina különböző szaka­szaiba gőzt bocsátó szelepek működtetésére szolgál. Az ezen hengerben mozgó (153) dugattyú (154) rúdja egy^ (155) emelővel áll összeköttetésben, mely a (178) tengelyre van ékelve (16. ábra). A (178) tengely a turbina végén keresztben halad s (179) tartókba van ágyazva. A (178) tengely (180) karokat hord, melyek a velük összekötött (181) rudak útján a megfelelő szelepeket mű­ködtetik. A (147 A) szelepet egy (183) emelő moz­gatja mely a (183) tartóba ágyazott függé­lyes tengelyre van ékelve, míg egy másik, ugyanezen tengelyre ékelt (148) emelő vala­melyik főszelep orsójának egy pontjával áll összeköttetésben. A lökések elkerülése végett a mechaniz­mus valamely alkalmas helyén egy (156) légütköző van elrendezve. A gőznek a (151) hengerbe való bocsá­tását a (157) dugattyÚ3zelep szabályozza, melyen (158) csatornák haladnak keresztül (14. ábra). A gőz a szelepkamrába a (159) nyíláson lép be és a (160) nyíláson távozik (16—18. ábrák). Könnyen belátható azonban, hogy a föntebbiek helyett más csúszó sze­lepek is alkalmazhatók. A (157) dugattyúszelepet egy (161) ex­center működteti (19. és 20. ábra), mely a (163) homlokkerékkel együtt a (162) ten­gelyre van ékelve. A (163) kerék egy má­sik (164) homlokkerékkel kapcsolódik, mely a (166) csapágyakba ágyazott (165) tengelyre van szerelve. A (165) tengelyt a (167, 168) csavarok és (169, 170) csavarkerekek köz­vetítésével a turbina főtengelye hajtja. A (164) homlokkerék és a (162) excenter­tengely a (165) tengelyen lazán ülő (171,172) emelőkbe van ágyazva (15. és 20. ábra), melyeket a (173) csavarszögek foglalnak egymáshoz. Ezen emelők állását a (174) szabályozó határozza meg (14. ábra), mely a (176) tartóba ágyazott (175) emelő és az ehhez csatlakozó (177) rúd útján fejti ki hatását a (174, 172) emelőkre. Ezen mechanizmus működési módja a kö­vetkező : Tegyük föl, hogy a turbina normális já rása közben a megterhelés megszűnik. A turbina sebessége ekkor növekedni fog s a szabályozó golyóinak széttolódása következ­tében az egyes részek a 16. ábrán föltünte­tett helyzetet foglalják el, melyben a (157) szelep a (153) dugattyúnak csakis jobbolda­lára bocsáthat gőzt, úgy hogy a dugattyú a henger baloldali végén szélső helyzetét foglalja el s a szelepek zárva vannak. Az ezzel ellenkező eset a 17. ábrán van bemutatna, a hol a szabályozó golyói a tel­jes megterhelés alatt egymáshoz közelednek s ez által a kormányszerkezet részeit a föl­tüntetett helyzetbe hozzák. A (157) szelep most a dugattyúnak csakis baloldalára bo­csát gőzt, úgy hogy a dugattyú a henger jobboldali végén szélső helyzetét foglalja el s a szelepek teljesen nyitva vannak. A működés valamely közbenső pillanatá­ban az excentertengely a 18. ábrán föltün­tetett középhelyzetet foglalja el, melyben a (157) szelep úgy működik, mint egy közön­séges gépen s a dugattyú és ennek következ­tében a szelepek ide-oda járnak, úgy hogy a gőz sugarak alakjában juthat a turbinába. Ámbár a föltüntetett példánál a perczen­kénti lökések száma gyakorlatilag állandó­nak vehető, mivel a szabályozás az egyes lökések tartamának változtatása által törté­nik, a kormánykerék alakja úgy is módosít­ható, hogy a perczenkénti lökések tzáma változzék, tartama ellenben állandó maradjon. Az egyes szakaszokba érkező lökéseknek nem kell egyidejűnek lenniök, ha a nyomás az egyes szakaszokban, összekötő nyílások al­kalmazása által állandó magasságban tartutik. Több turbina egymás mellett is elrendez­hető oly módon, hogy a gőz egymásután haladjon át a turbinákon és a közéjük ikta­tott újramelegítőkön. A turbinák mindegyike fúvószeleppel van ellátva, melyet egy hen­gerben mozgó dugattyú működtet, míg a dugattyúk mindnyájan egy szelep ellenőr­zése alatt állnak, úgy hogy a lökések vala­mennyi turbinában egyidejűleg mennek végbe. ' Vagy pedig a turbinák fúvószelepei egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom