33916. lajstromszámú szabadalom • Emelőkilinccsel bíró zár balra és jobbra nyíló ajtók számára
Megjelent lí)0S. évi szeptember lió 23-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 38916. szám. VII I/d. OSZTÁLY. Emelőkilinccsel biró zár balra- és jobbra nyíló ajtók számára. K. K. PRIVILEGIRTE HOMBOKER UND MARIENTHALER EISENWAAREN-INDUSTIE- UND HANDELS-ACTIENGESELLSCHAFT MORAVIA CZÉG WIENBEN. Bejelentésének napja 1905 márczius hó 23-ika. Elsőbbsége 1904 április hó 1-től kezdődik. Jelen találmány tárgyát ajtózár képezi, mely kulccsal zárható retesszel, tolóreteszszel és emelőkilinccsel (borított zár) bír, mely zár a kilincsnek hossztengelye körül, az e czélra két szimmetrikus, kiugrások és kivágások által egymásba fogódzó félből álló zártokban való egyszerű megfordítása által balra vagy jobbra nyíló ajtók számára alkalmazható. E czélra az ismert módon hossztengelyéhez képest szimmetrikusan kiképezett emelőkilincs, — melynek vastagított feje az egyik szekrényfél egyik szögperemében van vezetve — a diótól kezdve a zártok körületjén kiálló szármeghosszabbítással és ezzel szilárdan összekötött nyomódarabbal vagy kilinccsel bír, mi mellett az akasztékrúgó vályúszerűen kiszélesített végével a szárhosszabbítás megfelelően legömbölyített részére hat, úgy hogy a zártokfeleket összetartó összekötő csavarok megeresztése után a kilincs a fogantyúval együtt könnyen megfordítható. A mellékelt rajzon egy ily borított zár van föltüntetve, és pedig az 1. ábrában az egyik tokfél eltávolításával; a 2. ábra a zár vízszintes és a 3. ábra függélyes keresztmetszetét mutcltj 3. j cl 4. ábra egy balra nyíló ajtó részére elrendezett zár fölülnézete ellentétben a 2. ábrával, mely a zárt jobbra nyíló ajtóra erősítve tünteti föl. Mint a rajz mutatja, az ajtóra verendő zártok két szimmetrikus (a) és (b) félből áll, melyeket egy-egy a széleken köröskörül fölhajlított, (c) kiugrásokkal és (d) kivágásokkal ellátott tokfal képez. A két tokfél ezen kiugrásai és kivágásai a tokfelek egyesítése után egymásba fogódznak és a tokfeleket eltolódás ellen biztosítják. Az (f) emelőkilincs a (g) dióig teljesen szimmetrikusan van kiképezve és fején (e) vai> tagítással, míg a dió másik oldalán (h) szármeghosszabbítással van ellátva, mely utóbbi a tokon átnyúlik és czélszerűen egy, a tokkal párhuzamos legörbítés által a nyomódarabbal vagy (i) fogantyúval van összekötve. A tokfelek egyikére, pl. az (a) tokfélre (j) szögperem van szögecselve, mely egyrészt a kilincsfejet biztosan vezeti, másrészt a másik tokfélnek jó fölfekvést nyújt és utóbbit kihajlás ellen biztosítja. Az (e)