33909. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szalagsajtóval gyártott téglák levágására és lerakására

- á — ütköző keret lecsappanthatóan van elren- | dezve s (n) hengerekkel van ellátva. A szerint, a mint 4 vagy 6 tégla vágandó le, 4 vagy 6 drótot fogunk be a (p) levágó j kengyelbe. A rajzon az első eset van föl­tételezve. Ha az ismert módon tovavezetett agyag­szalag az (m) kerethez ütközik, akkor a munkás a (p) kengyelt lenyomja s négy téglát levág, azután pedig a (k) kocsit az ismert módon a 4. ábrán látható nyíl irá­nyában eltolja. Ezen eltolás következtében a téglák között egy (x) hézag támad. Azon­ban a (k) kocsi és a reáágyazott (a b) hen­gerek eltolása folytán az (e f) kerekek az (i) rúdon gördülnek s az (a b) hengereknek ebből származó forgása következtében a mellső két tégla egy darabon tovább moz­gattatik s az első tégla az előzetesen víz­szintes helyzetbe hozott (m) ütközőre fek­szik (4. ábra). Ennek folytán egy második (y) hézag létesül s a levágott téglák két csoportra oszolnak, úgy hogy most már két lerakó munkás által vétethetnek le. Ily mó­don a levágó szerkezettel kétszer annyi téglát lehet lerakásra elkészíteni, mint eddig. Az agyagszalag eltolás alkalmával ellen­állásra talál, mihelyt az (a b) hengerekre jut, mivel ezen hengereket a fogazott léczbe vagy effélébe kapaszkodó kerekeik a forgásba megakadályozzák. Ennélfogva az (a b) hengerek hajtóművét a fogazott ru­dat a munkának ezen időszaka alatt kézzel ki kellene kapcsolni. Hogy ez ne legyen szükséges, a mellékelt rajzon föltüntetett berendezésnél az (a b) hengereket forgató mechanizmus önműködően kikapcsolódik, mialatt az agyagszalag az (a b) hengereken csúszik. Mivel pedig a hengerek forgására a kocsi visszatérése alkalmával sincs szük­ség, a hengerek hajtóműve ezen munkasza­kasz alatt is kikapcsolva marad. A ki- és bekapcsolás önműködően s oly módon történik, hogy az (i) rúd a kellő idő­ben az (e f) görgőkhöz nyomatik, illetve sa­ját súlya folytán a görgőktől eltávolodik. Az (i) rúddal közlendő ezen mozgást az áll­| vány alkalmas helyén elrendezett (s) ki­emelkedés az (i) rúdra ingaszerűen függesz­tett (t) görgő létesíti. Mialatt az agyag­: szalag előre tolatik, tehát a hengerek fö­lött mozog, az (a b) hengerek nem kapcso­lódnak az (i) rúddal, mivel az (i) rudat alá­támasztó (t) görgő ekkor az állványon nyug­szik, tehát az (i) rúd alacsony helyzetét foglalja el. Ennélfogva az agyagszalag, előretolása alkalmával az (a b) hengereket elforgathatja, a mennyiben a mélyen fekvő (i) rúd ebben nem akadályozza meg. Ha azonban a levágás megtörténte, vagyis megfelelő számú téglának a szalagtól való elválasztása után a kocsi a 4. ábrabelinyíl irányában elmozdíttatik, akkor az állvány (s) kiemelkedése a (t) görgő alá kerül s az (i) rúd ezen mozgás tartama alatt erősen az (e f) görgőkhöz nyomódik. Az (a b) hen­gerek tehát forgásba jönnek s a rajtuk fekvő téglákat a nem forgó hengereken nyugvó tégláktól eltávolítják. Ha ezen moz­gás befejeztetett, akkor az (i) rúd ismét lesülyed, mivel ekkor már a (t) görgő az (s) kiemelkedésen túlhaladt. Ha most a ko­csit a 6. ábrabeli nyíl irányában visszafelé mozgatjuk, akkor a (t) görgő fölgördül ugyan az (s) kiemelkedésre, mivel azonban az (i) rúd által ezen mozgási irányban nem támasztatik meg, rézsútos helyzetbe jön s nem emeli föl az (i) rudat, mivel nem áll ki a rúd alsó széléből. A kocsi tehát vissza­tér, a nélkül, hogy az (a b) hengerek az (i) rúd által elforgattattak volna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés, szalagsajtóval gyártott tég­lák levágására és lerakására, jellemezve az által, hogy a mellső téglacsoport el­mozdítása czéljából az (a b) hengerek (e f) dörzstárcsákkal vagy fogaskerék­kel vannak ellátva, melyek az állvány­hoz erősített, bőrrel bevont vagy foga­zott (i) rúddal kapcsolódnak. 2. Az 1. igényponttal védett berendezés­nek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az állványon egy (s) kiemel­kedés van elrendezve, mely az (a b) hen­gerek mozgatására szolgáló (i) rudat a

Next

/
Oldalképek
Tartalom