33902. lajstromszámú szabadalom • Födémszerkezet

tet képeznek, a mennyiben az egymást ke­resztező falkötő vasak egymással össze vannak kötve (lásd a 4. és 5. ábrát). A fal üregében a (d) falkötő vasak ak­ként vannak rögzítve, hogy az üregben egy (f) betontöltés fekszik. Ez a vasbetétes betontöltés a határfalakban annak követe keztében, hogy azt a fölfalazat súlya ter­heli, a középfalakban pedig annak követ­keztében, hogy hozzá kétoldal felől csatla­koznak a tartók, minden esetben a tartók végére ható forgató nyomatékot létesít és így biztosítja, hogy a tartók befalazott tar­tók gyanánt szerepeljenek. A falkötő va­sak a falakat igen szorosan kötik össze egymással, ezenkívül pedig a különböző emeletsorok falkötő vasai függélyes, be­tonba ágyazott vasak útján is össze lehet­nek egymással kötve. Az (a) födémtartók alsó, húzásra igénybe vett övezete által képezett (k) kiugráson fekszenek az ugyancsak vasbetéttel ellá­tott (t) álfödémlemezek, melyek ugyan­csak gyári úton állíthatók elő és készen szállíthatók az építés színhelyére és me­lyeknek (v) vasbetétjeinek kiálló végei al­kalmas módon vannak az (a) födém tartók­kal összekötve. Ezek az álfödémlemezek minden oly esetben, melyben a födémnek nem kell hangszigetelőnek és alsó oldalán vízszintesnek lennie, tehát például gyári és pinczefödémeknél, el is maradhatnak. A fö­démtartók fölső övezetén a (b) teherhordó födémlemezek fekszenek. Ezek ismét gyári úton előállított és az építés helyére készen szállított vasbetétes betonlemezek, melyek­ből az (e) vasbetétek végei ugyancsak ki­állanak. A teherhordó födémlemezeket oly módon fektetjük az (a) födémtartók fölső övezetére, hogy két szomszédos lemezsor között a födémtartó hosszanti tengelyébe eső hézag fusson végig, melybe egy legelő­nyösebben a falkötő vasakhoz horgonyzott (g) betétet fektetünk. Eme (g) betéthsz kapcsoljuk a (b) födémlemezek (e) vasbe­tétjeinek kiálló végeit, továbbá a vasbeton­tartókból kiálló és a nyíró erők fölvéte­lére szolgáló vasbetétek végeit is; azután pedig a födémlemezsorok között maradt hé- • zagokat betonnal töltjük ki, minek követ­keztében egyrészt az egyes födémlemezek között, másrészt a födémlemezek és födém­tartók között a kedvező teheráthárítást biz­tosító, szoros kapcsolatot létesítjük és az egyes vasbetonlemezek teherbírását a vas­betonmezőkből álló födémnek folytonossá tételével növeljük. Mint az a mondottakból kitűnik, az ek­ként előállított födémszerkezet egy egysé­ges, az épület határfalaival szorosan kap­csolt egészet képez, melynél a (b) födém­lemezeket terhelő súlyt teljesen a kedve­zően alakított és a falakba befalazott (a) födémtartók veszik föl, miért is a födém rendkívül könnyű lehet. Ezenkívül a födém már azért is olcsóbb, mint más hasonló fö­démek, mert az egyes részek teherbírását azok befalazása által növeljük és mert a födém összes részei gyári úton, kedvező vi­szonyok között állíthatók elő és készen szállíthatók az épülethez, hol azok összeál­lítása külön szerelő vagy mintaállvány al­kalmazását nem követeli meg. Az álfödém és a teherhordó födém kö­zött képződő üreg hő- és hangszigetelő tér gyanánt szerepel, a vasrészek pedig mind betonba lévén ágyazva, rozsdának és ez ál­tal okozott gyöngülésnek kitéve nincsenek. SZABADALMI IGÉNY. Födémszerkezet, az által jellemezve, hogy a födémnek vasbetonból, gyári úton elő­állított tartói vasbetétjeinek kiálló végei segélyével az épület falaiban végigfutó, betonba ágyazott és egymással emelet­soronként egy-egy keretté egyesített falkötő vasakhoz vannak kapcsolva és ily módon a falba úgyszólván be vannak falazva, miáltal azok teherbírása foko­zódik, jellemezve továbbá az által, hogy a tartók alsó övezete által képezett ki­ugráson az álfödémet képező, gyári úton előállított és a födémtartókkal vasbe­tétjük kiálló végeivel kapcsolt vasbe­tonlemezek nyugszanak, a tartók fölső övezetén fekvő, ugyancsak gyári úton előállított, egymással a közöttük lévő és a födémtartók hossztengelye irányá­ban végigfutó, a falkötő vasakhoz hor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom