33896. lajstromszámú szabadalom • Betétes épületkő

Megjelent 1905. évi szeptember hó 3Ö-án. MAGY. KIR. SZABADALM1HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 3B896. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Betétes épületkő. LUND JENS GÁBRIEL FRIGYES MÉRNÖK CHRISTIÁNIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 25-ike. Az eddigelé ismeretessé vált építési szer- | kezetek két főcsoportra oszlanak. Az első j csoportba pl. a Hennebique, Monier-féle i rendszerek stb. tartoznak; ezek fölismérve ! az, hogy a födémeket az építkezés helyén öntik. E kényelmes munkakiviteli módnak azonban az a nagy hátránya van, hogy nehéz és költséges állványozást igényel; e mellett az anyag is rosszul használtatik ki, mert a keresztmetszet tömör, a mi miatt a szerkezet rossz hangtompító és jó hővezető is. A másik főcsoporthoz tartozó szerkezeteknél, pl. a Siegwart-rendszernél a szerkezeti részek gyárilag készülnek. E rendszernél megvan az anyag jó kihasználhatóságának az előnye, azonban nehezen kezelhető szerkezeti részekkel kell dolgozni. Jelen találmány czélja már most az, hogy mindkét csoport hátrányait kiküszöbölje s előnyeiket egyesítse. E czél elérésére a szerkezetet egyes üreges műkövekből rakjuk össze, melyek bordái és hornyai a támaszfölületekre merőleges irányban képeztetnek ki s melyek betétjei a támaszfölületekkel párhuzamosak, úgy hogy az anyagot a semleges tengelytől könnyen kellő távolságban helyezhetjük el. | A találmány a mellékelt rajzon van följ tüntetve, és pedig az | 1. ábra a találmány szerinti betétes ! építőkő keresztmetszetét, a 2. ábra a kőnek hosszmetszetét tünteti föl; a 3. és 4. ábra egyes betétes műkövekből összeállított szerkezetnek két egymásra merőleges irányból képzelt nézete, az 5. ábra a 3. ábra a—b vonala mentén képzelt metszet s végül a 6. iés 7., 8. és 9., 10. és 11. ábrák egy második, harmadik, illetőleg negyedik foganatosítási alaknak metszetét és alaprajzát tüntetik föl. A 3. és 4. ábra valamely fal vagy boltozat egy részét ábrázolja; a hornyokkal és bordákkal ellátott köveket az (1) és (2) támaszok között ismeretes módon úgy helyezzük el, hogy minden sornak kövei egy végigmenő bordát alkotnak, mely a másik sor alkotta végigmenő horonyba benyúl. Ha tehát a (3) illesztések a szokásos módon eltolva rendeztetnek el, akkor a boltozat vagy fal függélyes vagy vízszintes terhelésekkel szemben igen ellentálló lesz. A terhelések folytán föllépő feszültségek kizárólag a (4) bordák és (5) horonyfalak által