33886. lajstromszámú szabadalom • Javítások automobilokon
két darabból készült) (5) gyűrű vau szerelve, mely a (3) irányító kart hordja (6., 7. és 8. ábra). Ezt a nem forgó, hanem csak x—x tengely körül elfordítható (5) irányító gyűrűt a (7) kerékagy egy kettős golyós csapágy közbehelyezésével ismert módon veszi körül. A (6) golyós csapágyak ismeretes módon edzett gyűrűkkel vannak bélelve. Az (a) kerék hajtása a teherautomobiloknál kívánatos sebesség-csökkenés czéljából oly módon történik az (n) tengely toldatról, hogy ez utóbbira egy (p) fogaskerék van ékelve, mely két vagy több (q q) kerékkel kapcsolódik ; ezeknek (8) tengelyei szegmentszerű (9) tárcsákra vannak erősítve, melyek mindegyike három-három (10) csavarral a függélyesen elfordítható, de nem forgatható (5) irányító gyűrűre vannak rászerelve (4., 3. és 5. ábra). A (q q) közlőkerekek (jelen kivitelnél kettő van alkalmazva) egy belül fogazott (r) koszorúba kapaszkodnak, mely a (7) agyhoz (11) csavarokkal van hozzáerősítve. A (8) tengelyek végeiken egy (s) tárcsát hordanak, melynek közepén az (n) tengelytoldat fölvételére egy (24) golyós csapágy van elrendezve. A keréknek külső homlokfölülete egy annak (t) talpkoszorújához erő sített kerek (25) lemezzel van befödve, melynek belső széle az (s) tárcsának megfelelő hornyában csúszik. Ezen elrendezés folytán az (a) kerék nem hajtatik közvetlenül az (n) tengelytoldatról, hanem a (p q) fogaskerekek közvetítésével, mi által teherkocsiknál kívánatos sebességcsökkenést érünk el. Az itt leírt kerékmű természetesen merev tengelyekkel összefüggésben, ill. akkor is alkalmazható, ha a kerék nem mint irányító kerék szerepel. Ebben az esetben, mint a 12. ábrán látható, a (z) keresztcsukló elmarad, ill. az (n) tengelytoldat az (m) tengelylyel egy darabból áll, és a tulajdonképeni (7) kerékagy (az (5) irányító gyűrű elhagyásával) de a (6) golyóscsapágy közbehelyezésével közvetlenül a burkolócsővel összefüggő (w) szekrényen foglal helyet. A (p q q) fogaskerekek és az (r) koszorú a föntebb leírt módon működnek. Hogy az (a) kerekek mindegyikét tetszőleges irányítóállásban, ill. az (m) tengelyhez viszonyított megfelelő helyzetben fékezni lehessen, egy ismeretes szerkezetű, egymással kapcsolódó korongokból álló súrlódófék van elrendezve, melynek egyik (b) korongja a (7) agy egyik oldalához van erősítve, míg a kapcsolásnak másik, el nem forgatható része, a (c) korong két diametrálisan, ill. függőlegesen egymás fölött elrendezett, az (5) irányító gyűrűből vízszintesen kiálló (12) konzolon (1., 6. és 7. ábra) az által van el nem fnrgathatóvá téve, hogy a korongagy belső részén elrendezett (13) orrok a (12) konzolokat mindkét oldalról átfogják (2. ábra). Hogy ezen tengelyirányban eltolhatóan, de el nem forgathatóan szerelt (c) súrlódó korongot egy a (v) burkolócsövön elrendezett fékemelő segélyével bármely kerékállás mellett működtetni lehessen, a következő berendezés alkalmaztatik. A (v) burkolócső diametrálisan és függélyesen egymás fölött a (14) vezetőfölületek vannak elrendezve, melyeken az [ezen vezetőfölületeket átfogó (15) szánok vezetettetnek; ezen szánok belső végeiken függélyes (16) csapokkal bírnak, melyeket a csőre elforgathatóan szerelt (17) állító villák fognak körül (1., 3., 9., 10. ábra). A (17) állító villák által egyértelműen mozgatott két (15) szán egy-egy radiálisán kifelé álló, függélyesen le-, ill. fölfelé irányuló (f f) csappal bír, mely körül egy, a (v) burkolócsövet keresztszerűen átfogó vízszintes helyzetű keretszerű (d) emelő lenghetően van szerelve, melynek végei az (m) tengelyen átmenő vízszintes síkban feküsznek, és a (c) fékkorong egy vízszintes átmérőjén levő (i i) szemekkel (g) karok által vannak összekötve. A 3. és 5. ábrán föltűntetett helyzetben a (c) fékkorong ki van kapcsolva; a (17) állítóvilla megfelelő elfordítása folytán a (15) szánok egyidejűleg eltolatnak, mi által a (d) keret az (a) kerék felé mozog, és a (c) fékkorong a szilárdan álló (b) korongba bekapcsoltatik.
