33879. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító

son kívül a fúvóka toldalékcsövének falában egymás fölött tetszőleges számú további ilyen nyílás van elrendezve, melyek lehetővé teszik, hogy az elgázosítóba mindig a mótor munkakifejtésének megfelelő mennyiségű elgázosítandó folyadék jusson, és pedig a mótor szívó hatása következtében. Ha ugyanis a mótor üres járatnál csekély fordulatszámmal dolgozik, az elgázosítandó folyadékból csak kevés emelkedik a csőbe a mótor csekély szívó hatása folytán, és az elgázosítandó folyadék a (8) csőnek csak alsó lyukain át folyik ki. Mihelyt azonban a mótor nagyobb sebességgel mozog, a mótor által kifejtett szívó hatás nagyobb lesz és a cső magasabban fekvő fúratai is önműködőlég érvényre jutnak. Az (1) légbevezető csőből a (2) csapon át a (3) kamrába bejutó levegő a (4) tárcsára ható nyomást megváltoztatja, tehát a tárcsa mozgására befolyással van és a folyadékhoz keverendő levegő bevezetésére szolgáló (6) nyílások megnyitását eszközli. Ezen közvetlen légbevezetésnek czélja, hogy a levegő és az elgázosítandó folyadék keverési viszonyát könnyen lehessen szabályozni, hogy bármely tetszőleges nyomásnál és hőfoknál megfelelő keveréket nyerjünk, továbbá hogy az elgázosítandó folyadékok összetételében előforduló különbségeket kiegyenlíthessük. Az elgázosítandó folyadékhoz keverendő levegőnek a (2)csapon keresztül való bejutása a készülék önműködő funkcionálását nem befolyásolja és az elgázosító teljesen ugyanoly módon működik, a mint az már a törzsszabadalomban ismertetve van. Ha a levegőnek az (1) csőből a (3) kamrába való átömlését a (2) csappal elzárjuk, a (4) tárcsa fölött uralkodó nyomás nő és így a (6) nyílások gyorsabb és nagyobb mértékű megnyitása történik. Ha azonban bizonyos mennyiségű levegő jut a (2) csapon át a (3) kamrába, a (4) tárcsára ható nyomás csökken és a (6) nyílások kevésbbé gyorsan és kevésbbé nagy mértékben nyílnak meg a mótor által létrehozott ugyanazon nyomás mellett. Ebből következik, hogy megindításnál, úgyszintén kis sebességeknél az elgázosítandó folyadék csak az alsó (9) nyílásokon folyik keresztül. A sebesség növekedésénél és a mótor munkakifej tésénék fokozódásánál azonban sorban a fölső nyílások is érvényre jutnak mindaddig, míg a mótor maximális munkakifejtését el nem érte. Ekkor a nyomáskülönbség eléggé nő, hogy a levegő bevezetésére szolgáló nyílásoknak a mozgó üreges henger segélyével való önműködő megnyitását eszközölje. Az elgázosító önműködő szabályozását tehát csekély nyomásnál a fúvóka (8) toldalékcsövén keresztülfolyó különböző folyadékmennyiségek biztosítják, míg nagy erőkifejtésnél a szabályozás a folyadékhoz keverendő levegő bevezetésére szolgáló nyílások fokozatos megnyitásával történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 32352. számú törzsszabadalomban védett elgázosító egy módosítása, jellemezve az (1) szívó vezeték és a (3) kamra közt egy (2) elzáró alkatrésznek elrendezése által, mely folytonosan állandó keverék föntartását az elgázosító önműködő funkcionálásától függetlenül, lehetővé teszi, 2. Az 1. pontban igényelt elgázosító egy kiviteli alakja, jellemezve az elgázosítandó folyadék számára egy fúvókacső alkalmazása által, melynek falában, különböző magasságokban nyílások vannak elrendezve, mi mellett a mótor lassú járása alkalmával az elgázosítandó folyadék az említett nyílások közül a (9) alsó nyílásokon folyik keresztül,, míg a magasabban fekvő nyílások növekedő fordulatszámnál sorjában önműködően jutnak érvényre és a mótor elegendő nagy szívó hatásánál az elgázosítandó folyadékhoz keverendő levegő jut be. 3. Az 1. pontban igényelt elgázosító egy kiviteli alakja, jellemezve egy T-alakú keresztmetszettel bíró hengeres tolatytyú által, mely a mótor szívó hatása alatt eltolódó tárcsát tartó csapon ül,