33862. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő gyors gőzölögtetéssel és túlhevítővel

2 — A körív szerint hajlított forrcsövek kon­centrikus körökben vannak elrendezve. A csövek száma nem minden körben egyenlő, azokban a körökben, melyek a kazán ten­gelyéhez közelebb esnek, kevesebb, mint azokban a körökben, melyek a köpenyhez feküsznek közelebb, mint a 2. ábrából lát­ható. Bizonyos számú cső egy-egy függőleges síkot alkot, úgy hogy végeik a köpeny ugyanazon alkotójába esnek. Az egymásra következő csősorok azonkívül úgy vannak elrendezve, hogy a köztük keringő tűzgá­zokat többszörös irányváltoztatásra kény­szerítik. A (9) túlhevítő csőnyaláb nagy hasonla­tosságot mutat az előbbivel és csakis az élesebb, görbítésből eredő alak és a mére­tek tekintetében tér el amattól, a túlhe­vítő csöveknek ugyanis nagyobb a falvas­tagsága és kisebb az átmérője. A (9) túlhevítő csőnyaláb magasságában az (5) hengeres rész kívülről néhány négy­szögletes keresztmetszetű (18) gyűrűvel van ellátva, melyek azokat az egyes lyuk­sorokat, melyekbe a csővégek megerősít­vék, egymástól alkalmas módon elválaszt­ják, e gyűrűket helyzetükben a (19) lemez­köpeny biztosítja, mely a gyűrűkkel meg­felelő számú gyűrűs csatornát képez, me­lyek a (9) csősorok által egymással össze­köttetésben állnak. Az 1. ábrán berajzolt nyilak föltüntetik az utat, melyen a gőz a fönt írt berendezés következtében megtenni kénytelen. A gőz (20) kiömlő nyílásához egy (21) gőzvezető cső csatlakozik, mely fönt a (6) gyűrűbe torkol és tömítődik. A tűzszekrény kúpos (4) része körül a külső köpennyel koncentrikusan egy köz­benső (22) lemezköpeny van elrendezve, melynek az a czélja, hogy a vizet a külső gyűrűtérből a tüzelés köpenye felé irá­nyuló áramlásba hozza. A gőzfejlesztő fölső, gőztért képező ré­szében egy (23) tápvíztartány foglal he­lyet, mely a tűzszekrényre van illesztve és azt részben, vagy egészben körülveheti. E tápvíztartányba víz tápszivattyú által köz­vetlenül vezethető be és mihelyt megtelt, a víz köröskörül a (22) köpenyen kívüli térbe hull. A megfelelő helyeken alkalmazott és tö­mítve zárható (24) lyukakon a kazán bel­seje könnyen megvizsgálható a nélkül, hogy szét kellene szedni. A (25) rostély az általánosan szokásos módon a tűzszekrény aljára van szerelve és az egész gőzfejlesztő a fémből való (26) aljzaton nyugszik, mely egyúttal hamútartó gyanánt szolgál. Az elégetés alatt keletkező tűzgázok a tűzszekrényben fölszállnak és körülözönlik a (8) gőzölögtető csőnyalábot, valamint a túlhevítő csöveit, végül a (12) kürtőn el­távoznak. A gőzölögtető, illetőleg túlhevítő cső­nyalábban ugyanazon sor minden két csöve közt szabad tér keletkezik olyan görbe ol­dalú háromszögek alakjában, melyeknek alapját a tűzszekrény egy eleme, csúcsát pe­dig a csövek közepe képezi. E háromszögek súlypontjainak geométriai helye az egyes sorokban egy egyenes, mely a csövekre megközelítően merőleges, vagyis ez az egye­nes a csövek görbületi középpontjai felé tart. Világos ebből, hogy ez által a tűzgá­zok több oly vékony rétegre oszlanak, me­lületükön melegük nagy részét átadják, mely hatás a víznek, illetőleg gőznek élénk áram­lása következtében a csövek belsejében még fokozódik. Az 1. ábrán föltüntetett nyilakból lát­ható, hogy a gázok — hogy a gőzölögtető csőnyalábját körülnyaldossák — kénytele­nek befelé kétszer hajolni, először a tűz­térből való kilépéskor, másodszor a (8) és (9) nyalábok közti térbe való lépésükkor; innen a gázoknak, hogy a kürtőbe juthas­sanak, még a túlhevítő csöveket is körül kell a fönti föltételek szerint venniök. Ily módon a gázok csak azután jutnak a kür­tőbe, miután majdnem összes melegüket le­adták. A víz a (4) tűzszekrény és a (10), vala­mint (13) külső köpenyek közt tartatik, a vízvonal magassága megegyezik körülbelül

Next

/
Oldalképek
Tartalom