33853. lajstromszámú szabadalom • Reflektor

vettettek alá és hogy továbbá az összes | B B'-től balra az 0 pontból kiinduló fénysugarak a félgömböt érik és azután a központba visszatérnek, hogy az előbbiek irányát kövessék. Ily módon a fénysugarak összesége a tengely irányában visszavettetik. Ily rendszernél kénytelenek vagyunk, a mint a fényintenzitás növekedése két, egymástól megbatározott távolságban álló fényforrás alkalmazását teszi ajánlatossá, az O központot vagy az egyik fényforráshoz vagy a két fényforrás közé helyezni. Az ily módon elért eredmény természetesen csekélyebb, mint egyetlenegy fényforrás kettős eredménye, és pedig oly lényeges mérvben, hogy érdemes oly eljárást keresni, mellyel jobb eredményt lehet elérni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a konvergáló fénysugarakra vezető megoldásokat ki kell küszöbölnünk és hogy a legjobb eredményt akkor érjük el, ha főkép divergáló sugarakat nyerünk, de azon föltevés mellett, hogy a divergencia lehetőleg csökkentetik, anélkül, hogy az első föltételt elhanyagolnék. Azon megoldást tehát, mely szerint a két fényforrás egyike a lenc3e 0 gyújtópontja és maga a lencse közé alkalmaztatik, el kell vetni és csak azt kell figyelembe venni, mely szerint a mellső fényforrás O-ban és a hátsó O'-ben alkalmaztatik, mimellett természetszerűen az 0 0' távolság a gyakorlatilag megengedhető minimumot jelenti, mely a fényforrások által elfoglalt tér által meg van adva és a lángok észszerű égését engedi meg. Az 1. és 3. ábrákból látni lehet, hogy az esetben, ha fényforrás 0-nál van elrendezve, a fény összessége azaz 100°/0

ezen ponttól párhuzamosan visszasugároztatik, míg ha a fényforrás O'-nál van, a sugarak, melyek közvetlenül a lencsét érik és azok, melyek a paraboloidot érik, miután a gömbfölületről visszaverettek, konvergálnak, ellenben azon sugarak, melyek közvetlenül a paraboloidra esnek, valamint azok, melyek a | lencsét érik, miután a gömbfölületről visszaverettek, divergálnak. Ily módon egy az O'-nél levő fényforrással (1. és 3. ábrák) oly szférikus reflektor mellett, melynek középpontja O-ban van, 37% divergáló, 63% konvergáló fényt kapunk, míg két fényforrással (1. és 3. ábrák), melyek úgy vannak elrendezve, hogy az első fényforrás a gömbreflektor középpontjában és a második fényforrás a középpont és a reflektor között van elrendezve, a következő fényelosztást nyerjük : 50% párhuzamos sugarak, 18-5% divergáló, 31-5% konvergáló sugarak. A találmány tárgyát képező rendszer (4. ábra) az előbb említett eredmények javítását czélozza. A B K B' ellipszis gyújtópontjai 0 és 0'. Az ellipszis középpontja 01-ben van az 0 0' vonal fölezésében. Az 0 D és 0 D' vonalak (4. ábra) a parabolát az E E' pontokban metszik. A parabola E E2 részét, mely rendesen a készülék záró födeléül van szánva, el lehet hanyagolni. Ha minden egyes fényforrás sugarainak menetét követjük és pedig pl. a reflektor fölső felében, miután a másik fele szimmetrikusan fekszik és ugyanazon hatásokat eredményezi, akkor látjuk, hogy az 0 fényforrásból (4. ábra) jobbra 0 B bői kiinduló összes sugarak, tehát az összfény 50%-a párhuzamosan vettetik vissza. Ha már most a B 0' B2' OM M 0' B' vonalakat húzzuk és 0 M-et M'-ig meghosszabbítjuk, akkor látjuk, hogy a sugarak, melyek M és B között 23%-ot kitevő fénymennyiséget vezetnek ki (föltéve, hogy^ ~~i7)lj~ a fölső ellipsist érik, a konjugált 0' gyújtóponton mennek át és ezután az alsó ellipsis fölhasználásával kiindulási pontjukhoz térnek vissza, a reflektor parabolikus részét B3-nál érik és egymáshoz párhuzamosan lépnek ki. Az M és K között kiinduló fénysugarak, melyek az összfény 27%-át képezik, a fölső ellipsist sokkal nagyobb mértékben érik,