33826. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzkészülék

negatív elektródánál a kezdetben igen nagy és ezt előbb le kell győzni, ha azt akarjuk, hogy az áramlás egyáltalán megkezdődjék. A gőzellenállásnak ezen legyőzetése azonnal bekövetkezik, mihelyt az összeköttetés az ellenálló vezető és a negatív oldalon lévő higanyoszlop negatív vége között megszakíttatik. A mint egyszer ezen ellenállás legyőzetett, az áramlás a gőzpályán át tovább folytatódik, daczára annak, hogy a higanyoszlopok az ellenálló vezető végeitől távolodtak. A találmány tárgyát képező készülék, mely akár világítási czélokra, akár más czélokra alkalmazható, a mellékelt rajzban mint U-alakú higanygőzlámpa néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a higanygőzlámpának oldalnézete azon helyzetben, melyet az az elindítás közben elfoglal; a 2. ábra ennek végnézete; a 3. ábra fölülnézete a működési helyzetben; a 4—6. ábrák módosított foganatosítási alakokat láttatnak. Az 1 —3. ábrák szerint az U-alakúan meghajlított (1) cső a (2) és (3) higanyoszlopokat tartalmazza. Ezen higanyoszlopok a lámpának működésen kívüli helyzeténél a (6, 7) öblös részeibe benyúló (4 5) elektródáktól az U-alak harántrészéhez közel elrendezett (10 11) medenczébe benyúló (8 9) végvezetőkig terjednek. A készülék csövének ezen harántrésze (12)-nél fölfelé van hajlítva, úgy hogy a higanyoszlopok egymással nem érintkezhetnek. A (8) és (9) végvezetők közé a (13) ellenálló vezető van kapcsolva, mely a lámpának működésen kívüli helyzeténél a (2) és (3) higanyoszlopok között vezető összeköttetést létesít. Ha a (4) és (5) elektródákkal összekötött energiaforrásnak áramkörét zárjuk, akkor az áram pl. a (4) elektródától a (2) higanyoszlopon, a (8) sodronyon, a (13) ellenálláson, a (9) sodronyon és a (3) higanyoszlopon az (5) elektródába folyik. A készülék csövét a (14) és (15) forgáscsapokkal látjuk el, melyek közül a készüléket a vízszintes helyzetből rézsútos vagy függélyes helyzetbe forgathatjuk, a mikor is egy rúgót vagy súlyt alkalmazhatunk a készüléknek a működési helyzetben való megtartására. Az áramnak az áramkör zárásával az említett pályán meginduló áramlása után a készüléket csapjai körül a 3. ábrában föltüntetett függélyes helyzetbe forgathatjuk, a mikor is a (2) és (3) higanyoszlopok és a (8 9) sodronyok között az összeköttetés megszakíttatik. Az áram ennek következtében az egész higanygőzoszlopon kénytelen átáramlani, vagyis a (6) öblös részben lévő elektródától a (12) hajláson át a (7) öblös részben lévő elektródához, vagy pedig az ellenkező irányban, a szerint, a milyen az ánam iránya; ennek következtében a higanygőz izzó állapotba hozatik és világít, vagy pedig a készülék az áramot más czélból engedi a gőzön átfolyni, midőn pl. a készülék áramátalakító gyanánt szolgál. A készülék alsó vége közelében a (16) és (17) segédmedenczéket rendezzük el, melyek arra szolgálnak, hogy a lámpa működési helyzeténél az elektródáknál összegyűlő higanyfölösleget befogadják. Mint már említettük, a (8) és (9) bevezető sodronyok szintén ily medenczébe vannak bevezetve. A leírt példánál az elektródák egyike szilárd anyagból, másika pedig gőzösíthető anyagból állhat, mely esetben a szilárd elektródát akként rendezzük el, hogy az a (6), illetőleg (7) öblös részben lévő higanyból kiálljon. A 4. ábra oldalnézetben a készüléknek oly módosítását láttatja, melynek sajátsága abban áll, hogy a (2) és (3) higanyoszlopok végei közötti gőzpálya nagyobb hosszal bír. Ezen czélból a készülék U-alakúan meghajlított csövének (12) része a csőszárak irányában meg van hosszabbítva, miáltal hoszszabb gőzpálya létesül. A helyett, hogy mindkét elektródánál egy-egy higany-vagy más folyadékoszlopot alkalmaznánk, az ellenálló vezetőnek egyik végét az egyik elektródával közvetlen összeköttetésbe is hozhatjuk, mely esetben az ideiglenes áram-