33818. lajstromszámú szabadalom • Újítások gyűrűs fonógépeken

nak hatása alól fölszabaduljon, akkor ke­ringő és hullámzó mozgást igyekszik föl­venni, ha eléggé szabadon mozoghat. Ha most ezen gyűrű lazán van bezárva vala­mely tokba vagy szelenczébe, akkor sza­bálytalan időközökben a tok falaihoz ütkö­zik s ezen ütközések a gyűrű forgásában szabálytalan és ingadozó zavarokat idéznek elő. Jelen találmány alapgondolata oly ve­zető vagy ellenőrző szerkezet alkalmazásá­ban áll, mely a gyűrű ezen mozgásait köny­nyen követi, mi mellett ugyanakkor állandó ellenőrzést gyakorol a gyűrű forgására, úgy hogy a gyűrű forgási sebessége gyakorlati­lag egyenletesnek tekinthető. Ezen alapgondolat megvalósítása czéljá­ból egy gyűrűalakú (a) talapzat van alkal­mazva, melynek sugárirányban kiugró (b) füleiben (bl) furatok vannak. Ezek a (c) vezető tömbök fölvételére és lazán tartá­sára szolgálnak, melyeknek vízszintes (d) hornyaiban vagy alkalmas bevágásaiban az (e) forgógyűrű alsó karimája foglal helyet és lazán tartatik. A (c) vezető tömbök úgy rendezhetők el, hogy rendes körülmények között az (e) gyűrűhöz nyomódnak. Ha ezen tömbök alsó végeit ferdén lerézseljük, ak­kor azok már saját súlyuk hatása alatt is a gyűrűhöz nyomódnak. Ezen hatás még va­lamely rúgós feszítő szerkezet által is fo­kozható, mely a jelen esetben egy (i) hen­geres köpenyből áll, melyhez (l) sodrony­rugók vannak erősítve. Ez utóbbiak oly elrendezéssel bírnak, hogy feszültségük, vagy a vezető oszlopokra gyakorolt nyomá­suk szabad végük felé csekélyebb s azon végük felé, mely a gyűrűs (i) köpenyhez van foglalva, erősebb. Könnyen belátható, hogy ha a gép kezelője a hengeres (i) kö­penyt az óramutató irányában elforgatja, akkor a rugóknak a vezető tömbökre gya­korolt nyomása növekedni fog, ellenben ha az elforgatás ellenkező irányban történik, a rugók által kifejtett nyomás gyöngébb lesz. A feszítő szerkezet véletlen elmozdulá­sának vagy elfordulásának megakadályozá­sára bármilyen alkalmas rögzítő szerkezet, pl. egy lapos (m) gyűrű is használható, melynek fölfelé hajlított (n) fülei a henge­res (i) köpenyhez szorulnak. Azonkívül az (m) gyűrű fölhajlított (o) fülekkel van el­látva, melyek egy (b) rész két oldalán fe­küsznek, úgy hogy az (m) szorító gyűrű nem fordulhat el, ha helyére van téve. Mivel az (n) fülek és az (i) köpeny között súrlódó kapcsolat áll fönn, a gép kezelője a feszítő szerkezetet kézzel beállíthatja, de a kap­csolat elég erős arra, hogy véletlen elmoz­dulás ne következzék be. A gyakorlatban, ha a fonógép működésbe hozatik, a (g) futó az orsó forgása követ­keztében a fonál hatása alatt gyorsan nö­vekvő sebességgel az (s) gyűrű körül halad, mely ekkor még nyugalomban van. A fo­nálnak oldal- vagy harántirányú húzását a (g) futó az (e) gyűrűre viszi át, s ezáltal az egész gyűrűt forgó mozgásba hozza, mi­nek következtében az ellenőrző szerkezet alkatrészei, melyek rendszerint a gyűrűhöz nyomódnak, fokozatosan szétnyílnak vagy kifelé hajolnak. A gyűrűnek ezen keringő mozgása nemsokára oly gyors lesz, hogy az ellenőrző szerkezet összes részei egyidejű­leg a gyűrűtől némileg visszalépnek, amint ezt a 7. ábra mutatja, úgy hogy a gyűrű teljesen szabadon marad, s nagy sebesség­gel foroghat. A gyűrű kerülete mentén a gyűrű gyors forgása következtében vékony légöv vagy léghártya keletkezik, mely cen­trifugális ereje folytán az ellenőrző szer­kezet részeit a gyűrűtől kissé eltávolítva törekszik tartani, s ily módon a forgógyűrű és az ellenőrző szerkezet közé iktatott ru­galmas folyékony közeget alkot. Az ellenőrző szerkezetnek a gyűrű felé való törekvése elég jelentékeny, hogy ezen szerkezet azon nyomás folytán, melyet a gyűrűt körülvevő s azzal együtt forgó vé­kony léghártyára gyakorol, a gyűrűre fé­kező hatást gyakoroljon s ez által meg­akadályozza, hogy a gyűrű az orsóhoz ké­pest előre siessen, a nélkül azonban, hogy a súrlódás elegendő volna arra, hogy a gyű­rűt a kívánt forgási sebesség elérésésében akadályozná. Az ellenőrző szerkezetet alkotó (c) ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom