33799. lajstromszámú szabadalom • Berendezés turbinalapátoknak tartóikhoz elektromos úton való hegesztésére

kinyúló (76) meghosszabbítása csavarmene­tekkel van ellátva, melyek a (77) csavar­anyával kapcsolódnak, a hol ez utóbbi el­fordulás ellen való biztosítás czéljából la­posra van kiképezve. Ha valamelyik kap­csolószerkezet be van kapcsolva, akkor a j (69) rúd forgása alkalmával a (77) csavar­anya elmozdúl s a beállítható (78) szilárd ütközők valamelyikével találkozik, melyeken a rúd lazán halad keresztül. Mivel a (77) csavaranya további elmozdulása ily módon i meg van akadályozva, a hüvely tovább for- j gása azt eredményezi, hogy a középső (69) rúd a csavaranyában eltolódik s ennek kö­vetkeztében a működésben volt kapcsoló­szerkezet szétkapcsoltatik és a (42) tengely megáll. A gép kezelője a tengelyt nem in­díthatja el ismét ugyanazon irányban, ha azonban a középső rudat ugyanazon irány­ban kissé tovább húzza, mint a mennyire a csavarannya húzta, akkor a másik kap­csolószerkezet kapcsoltatik be s a tengely a másik irányban fordul el. míg csak a leírt módon ismét önműködően meg nem állít­tatik. A jelzett czélból a (80) keretre egy (79) indító fogantyú van cuklósan erősítve, mely a középső (69) rúd (81) ütközővel kapcsolódik. A két laza (70, 71) szíjtárcsa ezélszerűen különköző nagyságú, úgy hogy a hajtóten­gely a hornyoknak a turbinakerékbe való vágása alkalmával lassabban forog, mint visszatérés alkalmával. A lapáttartónak egy kiviteli alakját a 19. és 20. ábra tünteti föl. A szorítópofák (w) tartója az egyik oldalon (82) szárral van ellátva, mely ágyában a kivánt szög alatt állítható be. A tartónak a lapátot tartó vé­gét egy (wl) hasíték két részre osztja, me­lyek közül mindegyik egy (v) réppofával bír, ahol ez utóbbiak úgy vannak kiképezve^ hogy a hozzájuk fekvő lapátokat szabadon hagyják. Hogy a lapátok az (u) pofák kö­zött biztosan és szilárdan tartassanak, egy szorítószerkezet van elrendezve, mely a lapátokat kellően rögzíti. Ezen czélból a pofa egyik részével a (84) helyen (83) karok vannak forgathatóan ösz­szekötve, melyeket rövid (85) harántkarok a (86) helyeken a tártó másik részével köt­nek össze. A hosszabb (93) karok a föl­tüntetett módon vannak meggörbítve s a tartóboz nem erősített végükön egy (87) rúd segélyével vannak egymással össze­kötve, melyre a nyomást a 19. ábrán lát­ható nyíl irányában egy (88) bütyök és a (89) emelő viszi át. A (88) bütyök és a (89) emelő egy (90) tartóra van elforgathatóan erősítve, míg a (91) rúgó ezen részeket visszavezeti, ha a lapát elbocsáttatott. A szorítószerkezetnek egy másik kiviteli alakja a 21. és 22. ábrán látható. Ennél a (83) karok ellenkező irányban vannak meg­görbítve, mint a 19. és 20. ábrán s a karok végeit egy (92) horgony köti össze egy­mással, melyet egy vagy több, alkalmasan elrendezett (93) elektromágnes vonz magá­hoz. Az elektromágnesek gerjesztésére egy önműködően vagy pedig kézzel bekapcsol­ható áram szolgál. Ha a lapátok egy turbinagyűrűre volná­nak hegesztendők, akkor a gép berendezése lényegileg ugyanaz marad, azon különbség­gel, hogy a gyűrű az (5) szánt körülveszi. Az előadottakból kitűnik, hogy a gép néhány része nem önműködően végzi föl­adatát. Ezen részek azonban könnyen ki­képezhetek úgy is, hogy önműködően dol­gozzanak. Úgyszintén az ismertetett metsző­szerkezet is úgy képezhető ki, hogy hor­nyok marása mellett lyukak is legyenek fúrhatok a turbinakerék kerületébe. SZABADALMI IGÉNY. 1. Berendezés turbinalapátoknak tartóikhoz elektromos úton való hegesztésére, jel­lemezve egy lapáttartó által, mely a lapátokat a turbinadob, kerék vagy gyűrű stb. kerületén a hegesztési helyek szom­szédságában kiképezett bemarások, be­vágások, furatok és hasonlók előállítása után a kerület megmaradt részeihez viszi s mely az áramkapcsolóval oly módon van összekötvő, hogy elmozdulása alkal­mával, melyet a fémnek a hegesztés helyén való meglágyulása idéz elő, az áramot kikapcsolja. 2. Az 1. igényponttal védett berendezésnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom