33794. lajstromszámú szabadalom • Újítások mérőtartállyal összekötött sűrített levegővel működő kifolyató szerkezeteken

oszlop már nyugalomban van és a kifolyató nyílástól el van zárva. Az ily szerkezet rendesen be van falazva; lehet azonban azt egy plombával elzárt szekrényben is elhelyezni. A csaptest a folytonos kifolyatást lehetővé tevő illetéktelen kiemelés ellenében szintén egy (9) plomba (3. ábra) segélyével van biztosítva, melynek (10) sodronya a csavaranyában és az ezt az (5) csaptesten rögzítő (12) biztosító csavarban kiképezett horonyba van fektetve. A leírt szerkezet szintén különböző hátrányokkal bír és ezen oknál fogva a gyakorlatban alig alkalmaztatik. Egyik legsúlyosabb hátránya abban áll, hogy ezen szerkezettel kisebb vízmennyiséget finom sugárban (pohár vagy korsó megtöltése czéljából) nem lehet kifolyatni, hanem csak hirtelen nagyobb vízmennyiségeket; ezen oknál fogva a leírt szerkezetet eddig csak klozettek öblítő berendezéseinél alkalmazhatták. Ezen hátrányt a találmány tárgyát képező egyik újítással a következő módon szüntetjük be. A (8) kifolyató csatornának fölső nyílása (4. ábra) az oldalakon a kis (14) kimetszésekkel meg van szélesbítve. Az ily módon kiképezett csap segélyével a vizet vékony sugárban folyatjuk ki azáltal, hogy a csaptestet a 2. ábrában föltüntetett állásból az egyik vagy másik oldal felé kissé elforgatjuk. Az 1—3. ábrák nyomán leírt szerkezetnek egy másik, még sokkal súlyosabb hátránj'a a következő. Mint már említettük, a készülékben levő levegőnek a nyugalmi állapot közben a víz által absorbeált részének pótlása csak akkor történhetik meg, ha a tartályban levő vízmennyiség teljesen kiüríttetik. És tényleg az 1—3. ábrákban föltüntetett szerkezettel megejtett kísérletek azt mutatják, hogy : 1. A szerkezet nyugalmi állapota közben, különösen ha ez hosszú ideig tartott, a nyomás a tartály belsejében bizonyos levegőmennj'iségnek a víz által való absorbeálása folytán csökken. 2. Azon pillanattól kezdve, melyben a belső nyomás egyenlővé válik a küllevegő nyomásával, a víz kifolyása megszűnik és a légköri nyomásig expandáló belső levegő j nem képes a tartályban levő összes vizet i kihajtani. ! 3. Ennek következtében a tartályban az absorbeált levegőmennyiségnek megfelelő vízmennyiség marad vissza, ha csak nem várjuk be, míg a kívülről behatoló levegő azt cseppenként kiszorítja, ami azonban sok időt vesz igénybe. Ily esetben a tarj tályba zárt levegő a kifolyatásnál nem egészíttetvén ki, mindinkább csökkenni fog és nemsokára a készülék által szolgáltatott vízmennyiség is tetemesen csökken, a tartály majdnem egészen csak vízzel telik meg és kifolyatásnál ezen vizet csak cseppenként szolgáltatja, vagy pedig egyáltalán semmi vizet nem szolgáltat. Ezen hátrányokat az 5. és 6. ábrákban föltüntetett újítással kerüljük el. mely szerint a (7) tartályt a csapházzal összekötő (3) csőtoldatot lejtősen rendezzük el, hogy a víz lefolyását megkönnyítsük; a (3) csőtoldat belsejében továbbá a (15) segédcsatorna van kiképezve, mely a (7) tartálynak feneke fölé nyúló (16) csővel áll összeköttetésben. A csapház alsó végére a (17) csőtoldat van csavarolva, mely az (5) csaptest kifolyató nyílásának harántmetszetével közel egyenlő harántmetszetű (18) csőben végződik és melynek fölső részében a kis (19) fúrat van kiképezve. Végül a csaptestben a (4) vájatou és a (6) csatornán kívül, melynek rendeltetését már említettük, még a (20) vájat van kiképezve, mely a (15) segédcsatornának a (17) csőtoldatba torkoló (21) nyílással való összeköttetésére szolgál. Zárt csap mellett, vagyis a tartály töltése közben a (15 16) csövek semmiképen sem szerepelnek. Ellenben kiürítés közben, még pedig ennek legnagyobb része alatt, a víz a (3) és (15 16) csatornákon át egyidejűleg folyik a (17) csőtoldatba, melyből a víz, a (18) csövet teljesen vagy közel teljesen kitöltve, kiömlik. Mihelyt azonban a vízszint a tartályban a (16) cső fölső vége alá siilyed (mely oly magasságban fekszik, melynél a belső nyomás már nem