33763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a gőz utótúlhevítési melegének tetszőleges gőzmótoroknál való kihasználására

A (8) túlhevítő tokban az (5) magasnyomású hengerhez szolgáló (9) túlhevítő van elrendezve, mely a legmelegebb fűtőgázoknak van kitéve; a gőzdomból jövő gőz a (10) csövön keresztül áramlik ezen (9) túlhevítőbe, itt túlhevíttetik és a (11) csövön keresztül ömlik az (5) magasnyomású hengerbe, ebből a (12) vezetéken keresztül a (6) középnyomású hengerhez szolgáló (13) túlhevítőbe, innen pedig a (14) csövön keresztül a (6) hengerbe, ebből a (15) csövön át az (1 2) alacsony nyomású hengerekhez szolgáló (16) túlhevítőbe lép a gőz, a honnan a (17) csövön keresztül jut az (1 2) hengerekbe. Mint a rajzból látható, a közép- és alacsony nyomású hengerekhez szolgáló (13, 16) túlhevítők a magasnyomású hengerhez szolgáló (9) túlhevítő körül vannak elrendezve és az összes túlhevítők a hengerekkel közvetlenül vannak összekötve. A hengerek a kazánon oldalt vagy alul is elrendezhetek, a helyett, hogy, a mint a rajzban föl volt tüntetve, fölül rendeztetnének el. A fűtőgázok a kazán tűzcsöveiből a 98980. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett módon először a magasnyomású gőz (9) túlhevítőjébe lépnek. Az első túlhevítőt a (13) és (16) melléktúlhevítők veszik körül. A fűtőgázok a túlhevítőkben a gőz hőmérsékletét és nyomását követve, a két melléktúlhevítőn keresztül, az első túlhevítő körül ismét visszavezettetnek a kazán homlokfalához és itt az (5) és (6) hengereket körüljárva, a kürtőn át távoznak. A 4. és 5. ábra fekvő dugattyús gépek számára szolgáló elrendezést tüntetnek föl. A (18) kazánból jövő gőz a (19) csövön keresztül az első (20) túlhevítőbelép, mely excentrikus elrendezése és a spirálisszerű csőkanyarulatok folytán a fűtőgázok fölfelé irányuló törekvését megtöri. A gőz ezután ezen túlhevítőt a fűtőgázokhoz képest ellenáramban halad keresztül és a (21) csövön keresztül a (22) magasnyomású hengerbe lép. Ha a gőz ezen hengerben munkáját elvégezte, a (23) csövön keresztül a második (24) túlhevítőbe vezettetik és ebben újból túlhevítve, a (25) csövön át a (26) középnyomású hengerbe ömlik, a honnan a (27) cső segélyével a (28) túlhevítőbe, ebből a (29) csövön keresztül a (30) alacsony nyomású hengerbe és innen végül teljes kihasználása után a szabadba vagy kondenzátorba vezettetik. A tűzcsövekből jövő fűtőgázok egyenletesen vezetve, a (20) túlhevítőn haladnak keresztül, a (22) hengert érintik, ezután a (24) túlhevítőn és a (26) henger mellett, majd pedig a (28) túlhevítőn keresztül és a (30) henger körül járva, teljesen kihasznált állapotban a kürtőbe távoznak. Megfelelően magas kazánnyomás mellett megfelelően nagyobb számú fokozatot sorakoztathatunk egymásután. A helyett, hogy a gőzhengereket alul rendeznők el, azokat oldalt is elrendezhetjük. A pontozottan rajzolt (31) egyenes vezetékcsatlakozás azt jelenti, hogy a forgattyútengely, illetőleg a gép a (30) alacsony nyomású henger ellenkező oldalán is lehet elrendezve. A 6. és 7. ábrában gőzturbinák számára való elrendezés látható. A gőz hasonló módon, mint a 4. és 5. ábrában a (33) túlhevítőn, a (34) turbinafokozaton, (35) túlhevítőn, (36) turbinafokozaton, ezután (37) és (38)-nál két áramra oszolva, a (39) túlhevítő két részén halad keresztül, mire a két áram (40) és (41)-nél ismét egyesül. Ezután a gőz a (42) turbinafokozaton keresztül a (44) túlhevítő (43) kamrájába, innen ennek túlhevítő csövein a (45) kamrába, végül, miután a turbina (46) fokozatában utolsó energiamaradékát leadta a (47) csatornán keresztül a szabadba vagy a kondenzátorba távozik. Ezen foganatosítási alaknál a turbinának a túlhevítővel való szoros kapcsolata lényeges momentum és a túlhevítő is úgy van berendezve, hogy a fűtőgáz egyenletesen vezettessék és osztassék el. Az eljárás még az által is igen előnyösen aknázható ki, hogy a magasnyomású fokozatokat dugattyús géppel, az alacsony nyomású fokozatokat pedig gőzturbinával használjuk ki, A gőzturbina igen jól alkalmazható ala-