33725. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektródája alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból áll
Megjeleni 1JM>5. évi augusztus In) 22-én. MAGY. SZABADALMI KIK HIYATAL SZABADALMI LEI RAS 33725. szára. VI1/1). OSZTÁLY. Elektromos ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektródája alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból áll. DK PERITZ GYÖBGY IDEGORVOS BERLINBEN. Bejelentésének napja 1905 január hó 31-ike. Elsőbbsége 1902 február 3-tól kezdődik. Találmányom tárgya oly ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektróuája alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból áll és melynél a fényív kisebb-nagyobb része tokban elhelyezett csőbe, az úgynevezett lángcsőbe van zárva. Ez az ívlámpa az ismert régebbi ívlámpáktól annyiban tér el, hogy az elektródaanyagba benyúló és a fényívet körülfogó cső átmérője a lámpatok átmérőjénél kisebb és hogy eme cső mindkét végén a tok belsejével szabad összeköttetésben van. Minthogy a cső a fényívet többé-kevésbbé teljesen körülfogja, a lámpa igen nyugodtan fog égni és az ív nem érheti a tokot, tehát a tok a fényív hatása alatt egyenlőtlenül nem melegedhetik föl és meg nem olvad. A belső csőben az alacsony mérsékletnél olvadó anyagból fejlődő gőzök a cső fölső részén a L jkba jutnak be, ebben lecsapódva, ennek legmélyebb pontjához folynak, honnan a cső falán kiképezett nyílásokon vagy a cső másik végén a csőbe folynak vissza. Ennek következtében az elektródaanyag magassága és a fölső csőben és cső körül uralkodó nyomás is mindig közel állandó marad. Ily lámpa külön külső hűtés nélkül is igen nyugodtan ég, a belső cső pedig a tok alakításában nagy szabadságot enged meg. Eme toknak méreteit ezért igen csekélyre lehet venni, annyival is inkább, merta belső cső alkalmazása következtében az egyik elektródát az alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagnak, például kénesőnek a csőben fekvő része képezi, míg az anyagnak a csövön kívül lévő része, melyen áram egyáltalában nem, vagy csak alig folyik át, minthogy vele közvetlenül szemben egy második elektróda alkalmazva nincs, hűtőpalást gyanánt szolgál és így a tok elpusztítását meggátolja. A lángcső alakja a találmány lényegét nem érinti. Ez a cső nemcsak egyenes, hanem a legkülönbözőbb alakú lehet, például többszörösen meg lehet hajlítva vagy csavarvonalban meg lehet görbítve, lényeges csak az, hogy az elektródaanyag gőzei a csőből szabadon elszállhassanak, a tokban lecsapódhassanak és a csőbe a jelzett módon visszafolyhassanak. Eme lámpa két foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható. Az 1. ábrán függélyes metszetben látható foganatosítási alaknál a lényegében
