33717. lajstromszámú szabadalom • Légpárna lengések megakadályozására

Megjelent 1905. évi augusztus lió 17-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALiMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 88717. szám. XXla. OSZTÁLYLégpárna lengések megakadályozására. HABBIS LEONABD IGAZGATÓ LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 márczius hó 9-ike. Ismeretes, liogy két szerkezeti rész vagy test, között sok esetben alkalmaznak légpárnákat, azaz levegővel megtöltött vagy föllüvott, kamrákat azon czélból, hogy a két rész egyikét rázások vagy lengések ellen lehetőleg megvédjék. Ily légpárnáknak a keréktengelyek és a kocsitest között való elrendezése igen czélszerű és értékes berendezésnek bizonyult. Jelen találmány kizárólag levegővel fölfuvott párnáknak a kocsitest és a kocsi tengelyei között való elrendezésére vonatkozik. Kzen elrendezés, mint föntebb említettem, már ismeretes, azonban a berendezés kiviteli módja eddigelé tökéletlen volt és a gyakorlatban különböző hátrányokat mutatott, melyeket a találmány tárgya kiküszöböl. Az ismert berendezések egyik lényegesebb hátránya abban áll, hogy a légpárnát mindig csak a védendő részek egyikével (nevezetesen a kocsitesttel) kötötték össze, míg a másik szerkezeti részen (nevezetesen a rugókon) nem erősítették meg, hanem utóbbival csak egyszerű érintkezésben tartották. Ha már most ily elrendezés mellett a tengely fölfelé irányuló lökést kap, mely a légpárnával közöltetik, akkor utóbbi a rázást és lengést fölfogja és megakadályozza ugyanannak átvitelét, azonban utóhatás gyanánt különböző erejű megismétlődő lengések sorozata lép föl, mielőtt a légpárna fölfekvőfölületén nyugalomba jön. Az ezen ismert berendezéssel ellátott jármű a valóságban tehát a tengelyre ható lökéseknél — melyeknek közutakon rendesen ki van téve — megrázkódik és himbálódik, ami határozottan hátrányos. Kísérleteimnél azt találtam, hogy a tengelyt tartó rugók és a kocsitest között elrendezett pneumatikus párnák igen előnyösek és a czélnak teljesen megfelelnek, ha a rugalmas párna egyrészt a kocsitesten, vagy ennek megfelelő részén, másrészt az említett rugókon erősíttetik meg. Az ily módon megerősített légpárna nem csak a fölfelé ható lökéseket fogja föl, hanem az összes utórezgéseket és rázó mozgásokat is megakadályozza. Továbbá azt találtam, hogy czélszerű a légpárna hajlékony részét — mely röviden burokrésznek nevezhető — a két szerkezeti részen oly módon megerősíteni, hogy kézzel legyen föl- és leszerelhető a nélkül, hogy e czélra a kocsivázról valamely fémrészt kellene lecsavarni vagy' eltávolítani. E mellett a hajlékony burokrész fémvasalásainak oly alakkal kell bírniok, hogy a légszelep ezen