33709. lajstromszámú szabadalom • Gép szögecsek, csavarok és hasonlók előállítására

_ 2 -resztfejjel kapcsolják, ezt pedig a (h) ten­gelyre ékelt (d5) excenter egy változtatható hosszúságú (d4) rúd útján mozgatja. A (h) tengelyt az (r) elektromotor ke rékáttevés útján a megrajzolt módon hajtja. A (d) pofákon alkalmazott (dl) kések akként működnek, hogy (a) rúd vasat először is előre tolják, míg annak mozgását vala­mely akadály nem határolja, mikor a kések könyökemelőszerú hatása érvényesül és így a rúdvasról a szögecs képezésére szükséges hosszúságú darabot levágják. A (c) állványban az (f) gyűrű van forgat­hatóan ágyazva, a gyűrű ágyazásának módja mellékes, a csatolt rajzon látható fogana­tosítási alaknál az ágyazást oly módon kép­zeltük, hogy a gyűrű az 1. ábra képsíkja mögé nyúló karokkal van a tengelyére sze­relve, mely a gépállványba van ágyazva és tetszőleges módon indul forgásnak. Az (f) gyűrűnek a megrajzolt foganatosítási alak­nál négy sugárirányú (gl, g2, g3 és g4) fu­rata van, melyek az (a) rúdról levágott munkadarabok tartására és mozgatására szolgálnak. A rúdvas előremozgását a megrajzolt fo­ganatosítási alaknál (i) dugattyúk határolják, melyek az egyes furatok fenékdarabjait ké­pezik. Két-két átlósan szemben fekvő furat (i) dugattyúi össze vannak egymással kötve, éspedig — mintáz 2.ábrán látható, — igen egyszerűen oly módon, hogy a dúgattyúkat egy négyszög- vagy négyzetkeresztmetszetű középrész és ehhez csatlakozó két véko­nyabb nyújtvány képezi, melyek csavarme­neteire egy-egy az (i) dugattyúnak a (g) furatokban valő elmozdulását határoló csa­varház van fölcsavarva. A megrajzolt foga­natosítási alaknál négy furat és ennek meg­felelően két kettős dugattyú van alkalmazva, hogy pedig a két dugattyú egymás mozgá­sát ne gátolja, az egyik a 2., a másik a 2a. ábra szerint van kiképezve, vagyis az utóbbi középrészén egy hasíték van kiképezve, me­lyen az előbbi középrésze át van vezetve, úgy hogy a két dugattyúpár egymástól füg­getlenül mozdulhat el. Az (f) gyűrű egy (k) elreteszelő kilinccsel működik együtt, melyet egy (kl) rúgó szorít fölfelé, a gyűrű egy kivágásába és melynek lejtős (k2 k3) mozgató fölületei vannak. Ez a kilincs kitér, mikor a (d) pofák jobbfelé mozgásánál a (d3) keresztfej egy (k4) karja eme fölületbe ütközik, mely mozgás követ­keztében a rúdvas belép a vele szemben levő (g) furatba, a (k4) kar pedig lenyomja a (k) kilincset, úgy hogy mikor a kések az (a) rúdvasról egy darabot levágnak, a gyűrű 80°-kal elfordulhat. A megrajzolt foganatosítási alak egy szö­gecskészítő gépet tüntet föl, melynél a fej képezésére az 1. ábra szerint az (ml) ten­gelyre szerelt (m) hengerek szolgálnak. Ezek a hengerek az (ml) tengely és a szögecs körül keringenek, egyidejűleg lefelé is mo­zognak és így a szögecsfejet kihengerlik. A tengely eltolását a kétkarú (m2) emelő végzi, melyet a (h) tengelyre ékelt excen­ter és a változtatható hosszúságú (m3) excen­terrúd tol el, míg az (ml) tengely forgatá­sát az (r) mótor végzi a megrajzolt szíját­tevés útján. Formáló hengerek helyett a 3. ábrán lát­ható közönséges sablon is alkalmazható. Ezen az ábrán egy közös (nl) szerelő ko­rongon két ily (n) sablon van alkalmazva, melyek revolverdob módjára forgathatók, úgy hogy fölváltva jönnek működésbe. Kü­lönleges alakú fejek vagy csavarfejek ké­szítésénél természetesen megfelelő alakú sablonokat kell alkalmazni. A leírt gép működési módja a követ­kező: Tegyük föl, hogy a részek az 1. ábrán látható helyzetben vannak, tehát az (f) gyűrű (gl) furata áll a (b) kályhában hevített (a) vasrúddal szemben. A vasrudat fogó mód­jára megfogó (dl) kések ekkor a rudat a (gl) furatba tolják, miközben a rúd elmoz­dulását a (gl g3) furatokba eltolódó (i) kettős dugattyú határolja. A mint az (a) rúd előre mozgása megszűnik, a (dl) kések könyökemelőszerű hatásuk következtében a rudat elvágják. A kések jobbfelé mozgása közben azonban a (d3) keresztfej (k4) rúdja a (k) kilincset lenyomta, úgy hogy az (f) gyűrű szabaddá válik és egy meg nem raj-1 zolt áttevés útján 90°-kal elforgatható, minek

Next

/
Oldalképek
Tartalom