33683. lajstromszámú szabadalom • Hűtőcsőkígyó forgó jégkészítő-gépekhez

— 2 — rognak. Az (E) közfalon van az (I) sűrítő szivattyú szerelve, melynek dugattyúja a (G) tengely szabad végére ékelt forgattyú­val van összekötve, úgy hogy az (A) tar­tály forgásánál az (I) szivattyú működésbe jön. Ez az (I) szivattyú a (J) csövön van j az üreges (D) tengely furatával összekötve. A (B) hűtőcsőkígyó a (C) vázba van sze­relve, mely a csőkígyó egyes (L L1 L2) rétegeit támasztja meg. A csatolt rajzon három ily réteg látható és mindegyik ré­teg egy-egy kúpos spirálisból áll, az egy­mást követő kúpok csúcsai ellentétesen fek­szenek, az egy kúpfölületen fekvő cső ke­resztmetszete a cső egész hosszán állandó, de a belsőbb kúpot alkotó csőé kisebb, mint a külsőbb kúpot alkotóé. Az (A) tartály hengeres palástfölületén már most egy gyűrűalakú (M) csatorna vagy horony van kiképezve, ebbe torkolik be az (N) cső, mely az üreges (D) tengelyben fekszik és a (K) cső útján közlekedik az (L) csőkígyó­réteg beömlő végével. Ez a (K) cső csat­lakozik az (N) csőhöz és a (D) tengelyen szorosan föl van erősítve. Az (L) csőkígyóréteg legnagyobb átmé­rőjű menetéből a gáz az (Ll) réteg legki­sebb átmérőjű rétegébe jut és így tovább, míg végül az utolsó réteg legnagyobb át­mérőjű menetéből az (0) csövön az üreges (D) tengelybe és innen a szivattyúba megy. Eme leírt gép működési módja a követ­kező: Mikor az (A) tartály forog, az (I) szivaty­tyú és (B) csőkígyó is forog, ellenben a (G) tengely áll és így a szivattyú műkö­désnek indul, a (J D 0) vezetéken gázt szi­vattyúz ki a hűtőcsőkígyóból, ezt csöppfo­lyósítva, az (A) tartályba nyomja, hol az a centrifugálerő hatása alatt az (M) csa­tornában gyűlik össze. Innen az (N) csövön a gáz a hűtőkígyóba áramlik az ebben és a sűrítő tartályban uralkodó nyomáskülönb­ség hatása alatt. A folyadék föntebb leírt i áramlását a szivattyú által létesített szívó- j hatás szabja meg. A hűtőkígyón átáramló csöppfolyósított gáz elpárolgása tetemes hőmérsékletcsök­kenést idéz elő. Hogy a gáz térfogatna­gyobbodása lehetővé legyen, a különböző csőkígyórétegek belső világossága az em­lített módon növekedik. A gép kenésére be­vezetett olaj a szivattyúhengerben a ké­nessavanhydriddel keverik és evvel együtt jut a hűtőcsőkígyóba, hol a gáz ismét el­párolog, a kenőanyag ellenben csöppfolyós marad és a czentrifugálerő hatása alatt a csőkígyó összes menetein áthaladva, végül is a centrifugálerőt a gázrészecskék moz­gásenergiájának hatása alatt legyőzi és a szivattyúba tér vissza. Ily módon a kenő­anyag a gép működése közben zárt körpá­lyán mozog és állandóan keni a szivattyút. SZABADALMI IGÉNY. Hűtőcsőkígyó forgó jégkészítő gépekhez, az által jellemezve, hogy a csőkígyót több, egymással összekötött, kúpos spi­rális alakú csőkígyóréteg képezi, hogy az egymásután következő csőkígyóré­tegek csúcspontjai ellentétesen feksze­nek, egy csőkígyó belső világossága a kígyó egész hosszán azonos, a belsőbb csőkígyóé ellenben nagyobb, mint a külsőé, hogy a csőkígyók egymással oly kapcsolatban vannak, melynek követ­keztében az egyes menetek távolsága a forgástengelytől fokozatosan növekedik, hogy végül a legkülső, legnagyobb át­mérőjű menet a sűrítő tartályban elhe­lyezett sűrítő szivattyúval, a legbelső, legkisebb átmérőjű menet pedig eme sű­rítő tartály palástfölületén kiképezett gyűrűalakú horonnyal közlekedik; az egész oly czélból, hogy a kenőanyag a hűtőgázzal együtt állandó keringésben legyen, a mennyiben a kenőanyagot a hűtőkígyóból ennek kezdetén a centrifu­gálerő, végén pedig a szivattyú szívó­hatása távolítsa el, a nélkül, hogy ebből a czélból bármily külön berendezés szük­séges volna. (1 rajzlap melléklettől.) 0JUJ.AÍ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-

Next

/
Oldalképek
Tartalom