33674. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd anyagoknak folyadékoktól való elkülönítésére

henger alatt is rendezhetők el, a mennyiben a szívó hatás folytán a nedves anyag a főhenger alsó palástrészéhez is hozzáta- ; pad. Az utolsó segédhenger ezen esetben j szintén a szárított anyag leszedésére volna j fölhasználandó. Vályúval bíró berendezéseknél némely anyagoknál megtörténhetik, hogy a nedves anyag egy része a vályú falain, különösen pedig annak fenekén leülepedik és itt öszszesűrűsödik. Hogy ezen összesűrűsödő anyagot visszanyerjük és megakadályozzuk, hogy az a vályút betömje, oly szerkezeteket rendezhetünk el, melyek az anyagot a vályú falairól és fenekéről lekaparják és a vályúból kiszállítják. Ennnek megkönnyítésére a vályúfalakban elzárható nyílásokat rendezhetünk el, melyeken át az anyagot a vályúból eltávolíthatjuk. Lehetne továbbá a vályú egy részét leszerelhetően vagy fölcsappanthatóan is elrendezni. Az összesűrűsödő anyag eltávolítására szolgáló szerkezet, pl. egy szállító csavarból állhat, mint az a 8—10. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál tervezve van. Az anyag, mely a (14) vályúba folytonosan bevezettetik, egyenletes vastagságú rétegben a főhengerhez tapad és ez által a (43) segédhengerig vitetik, mely az anyagot a főhengerről leemeli és a (44) pályára bocsátja. A tisztító szerkezet, mely az esetleg forgásban tartott (76) zuhanycsőből és a czélszerűen szintén forgó (75) keféből áll, a főhengert folyton tisztítja, úgy hogy ez mindig tiszta palástfölülettel jut be a vályúba. Azon pontban, melyben a (43) segédhenger, a (44) pálya és a (75 76) tisztító szerkezet van elrendezve, a főhenger vákuuma be van szüntetve. Hüvelyes anyagoknál igen könnyen megtörténhetik, hogy a hüvelyeknek egy része nem vitetik a főhengerpár által tovább, hanem leülepedik a (14) vályú fenekén. Annyira azonban a főhenger vákuuma mégis hat ezen hüvelyes részekre, hogy azok a vályú egyik oldala felé tereltetnek. Az itt összegyűlő anyagnak kiszállítása czéljából a vályú ezen oldalán a (95) teknőt rendezzük el, melyben a (96) szállító csavar forog és ily módon az anyagnak ezen részét a (95) teknőből kiszállítja. Minthogy a szállító csavarnak folyadékban kell mozognia és ezen folyadéknak nem szabad azon nyíláson kifolyni, melyen át a szállító csavar az anyagot kivezeti, a szállító csavart lejtősen ágyazzuk, vagy pedig a szállító csavar vége előtt a rézsútos (97) gátlemezt rendezzük el, melynek fölső szélén a csavar az anyagot átszorítja; a folyadéknak visszatartása az anyag útjának elzárása nélkül természetesen más szerkezetek segélyével is elérhető. A vályú legmélyebb pontján egy tolattyúszerkezet van elrendezve, mely a dob forgásának irányában zár. A (14) vályú fenekén több (100 101 102) csőtoldat van elrendezve, melyek az anyag bevezetésére szolgálnak. Némely esetekben czélszerű az anyagot a fölülről való bebocsátás helyett több pontban alulról bebocsátani. A (95) teknőt a (96) szállító csavarral együtt lecsappanthatóan is rendezhetjük el; lehet továbbá a szállító csavart kivehetően is elrendezni, mely esetben vakaró késsel, kefével stb. kényelmesen hozzáférhetünk a vályúnak fenekéhez és a főhengernek tisztítandó palástjához. A tisztító szerkezetek és a tisztító kefék némely anyagok kezelésénél el is hagyhatók. A leszedő szerkezet ezen esetben bizonyos tekintetben a nedves és száraz anyag között határt alkot. A folyadéknak és levegőnek a főhengerből való kiszívása mindkét oldal felől tetszőleges módon történhetik. Továbbá a főhengeren, valamint a segédhengereken több leszedő szerkezet is rendezhető el. A szívó főhenger forgási irányban szűkülő munkatér némely anyag esetében szintén mellőzhető. Lényeges minden esetben csak az, hogy azon berendezéssel összeköttetésben, mely a szívó főhenger bizonyos zónáin a szívást beszünteti, az anyagot leszedő szerkezetek ezen zónákban legyenek elrendezve, úgy hogy ez által és a segédhengerek szívó hatása által a szárított anyagnak a főhengerről a szállító pályára való átvitele lehetővé tétessék, vagy megkönnyíttessék. Ezzel összefüggésben áll a jelen találmány