33674. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd anyagoknak folyadékoktól való elkülönítésére

- 3 A mint az 5. ábrából látható, a (23) csatornáknak kivezető nyílásai a szívó főhenger tengelye körül körben vannak elrendezve, mely körnek átmérője épen olyan nagy, mint azon köré, melyen a (31 32) csatornák fekszenek (4. ábra). Ha tehát a (9) csap forog, akkor a (23) csatornáknak kivezető végei egymásután egybevágó állásba jönnek a (31) és (32) csatornákkal. Azon (23) csatornák, melyeknek kivezető végei a szívó fejnek a (31 32) csatornák közötti telt fölületére kerülnek, a légszivattyú szívó hatása alól ki vannak kapcsolva, míg a többi csatornák a (31 32) csatornákon át a légszivattyúval köttetnek össze; ezen elrendezés ezé Íja a következő: A mint a 2. ábrából látható, a (3) szívó főhengernek áttört köpenye csak részben van a szárítandó anyaggal körülvéve, a mennyiben a (36) és (37) alkotók között az anyag által nem födetik be. Hogy már most megakadályoztassék, hogy a (36)-tól (37)-ig terjedő részen az időnként ezen zónába jutó (22) szakaszokba levegő ne juthasson, a szívó fejen (4. ábra) a telt (34) fölület akként van elrendezve, hogy az az azon zónába jutó szakaszokat, miközben a (36) alkotótól (2. ábra) a (37) alkotóig mozognak, a légszivattyúból elzárja. A másik (33) telt fölület (4. ábra) arra szolgál, hogy a szívó szakaszokat két csoportra ossza föl. A (32) csatornával és ennek (27) csőtoldatával azon szakaszok vannak összekötve, melyek a (14) vályúban (2. ábra) lévő nedves anyagba merülnek. A (31) csatornával (4. ábra) és ennek (26) csőtoldatával pedig azon szakaszok jönnek összeköttetésbe, melyek a vályúköpenyből kijutnak, de még nedves anyaggal vannak befödve. Ezen elrendezés azon előnnyel jár, hogy lehetővé teszi, hogy az üzem kezdetén csak azon szakaszokat kössük össze, a légszivattyúval, melyek a vályúköpenybe bemerülnek, míg a másik szakaszcsoportot csak akkor kötjük össze a légszivattyúval, midőn a szívó főhenger anyagréteggel vonódott be. Ha mindkét szakaszcsoportot mindjárt az üzembehozatalnál kapcsolnék be, akkor a fölső szakaszcsoportba levegő áramolna be, mely | az alsó szakaszcsoport vákuumát lerontaná. Esetleg a (31 32) csatornáknak további fölosztása által és további csőtoldatok elrendezésével a szívó szakaszokat még több csoportra oszthatjuk föl. A (22) szakaszok maguk tetszőleges számban rendezhetők el. A (35) szűrő szövet (3. ábra) tetszőleges anyagból készülhet, pl. gyapot-, gyapjú-, selyem-, vagy fémszövetből, vagy hasonló, a nedvességet átbocsátó anyagból. A szűrő szövet és a (19) lyukasztott köpeny helyett tetszőleges más szűrő is alkalmazható. így például az egyes szakaszokat igen könnyen likacsos porczellán-, agyag-, favagy üveglemezek fölhasználásával képezhetjük, hogy a kiválasztandó anyagoknak megfelelően különböző hatásokat érjünk el. A (3 19) szívó főhenger fölött egy vagy több, szintén szívó szakaszokkal ellátott (43) segédhenger (2. ábra") van elrendezve. Ezen szívó segédhengerek a szárítandó anyagot a főhengerre nyomják, úgy hogy az anyag összesajtoltatik és belőle a nedvességmaradék kiszoríttatik, melyet aztán a segédhenger leszív. A (70) kaparó kés (1. ábra), mely a (72) súly hatása folytán a (43) segédhengerhez illeszkedik, az ezen henger által tovaragadott anyagot lekaparja. A tetszőleges módon hajtott (71) kefe a (43) hengernek a szívás alól kikapcsolt fölületének tisztítására szolgál. A (75) tisztító kefe (2. ábra) a lyukasztásokkal ellátott (76) csőből vízzel fecskendeztetik. A (76) cső esetleg forgásban is tartható, úgy hogy az minden irányban finom vízsugarakat fecskendez ki. Különben ezen cső a (75) kefe alatt is elrendezhető. A (75) kefe alatt a szárí• tandó anyagnak a vályúköpenybe való be-1 vezetésére szolgáló (77) bevezető nyílás van elrendezve. Ha a (3 19) szívó főhengert forgásba hozzuk, akkor a (43) segédhenger is akár külön hajtás, akár pedig egyszerű menesztés folytán forgásba hozatik. A szilárd anyag eközben a főhenger palástjához szívatik, a folyadék pedig egyrészt a (14) vályúköpenynek (18) szűrője alá folyik, másrészt a (35) szűrő szöveten és a (19)