33661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sörlé erjesztésére

I lást egy gyűrűalakú (25) csatorna veszi körül, mely a (26) lebocsátó csőben végződik. A készülék czélszerűen a sörgyárnak oly helyiségében állítandó föl, melynek hőmérséke állandóan 7—9° C. A készülékben végbemenő folyamat a következő: Az (1) kádat a (20) csövön keresztül először is sörlével töltjük meg. A szükséges élesztőt a sörlével együtt, vagy pedig az egyelőre nyitva maradó (24) födélen keresztül vezetjük be. Ekkor megkezdődik a főerjedés, mely körülbelül négy napig tart. Ha szükséges, a (27) csapon át időről-időre megszűrt levegőt fúvathatunk be, hogy az élesztő a sörlével jól összekeveredjék s ennek folytán az erjedés gyorsabban menjen végbe. Ezen erjedési folyamat alatt az esetleges tisztátalanságok eltávolíttatnak, és pedig oly módon, hogy ezek a kád sima belső falain fölfelé csúsznak s végül a (23) nyíláson keresztül a (25) csatornába vagy habfogóba érkeznek, honnan a (26) csövön lefolynak. Az erjedés alatt fejlődő szénsavat a tisztátalanságokkal együtt a (23) nyíláson engedjük távozni, vagy pedig melléktermék gyanánt fölfogjuk, mely czélból a (22) csapot egy alkalmas tartánnyal kötjük össze. Mialatt, mint megjegyeztük, a tisztátalanságok fölfelé távoznak, az élesztő a főerjedés befejezése után lassankint a fenékre ülepszik s a nyitott (3) szelepen keresztül a (12) élesztőtartányba jut. Ha már az élesztő eléggé kivált, a (3) szelepet elzárjuk s ezen élesztőt a (12) tartányból, a megnyitott (14) szelepen lebocsátjuk s további használatra félretesszük. Miután az élesztő ily módon eltávolíttatott, a (24) födelet lezárjuk, a (22) szelepet megnyitjuk és a hűtőközeget a (18) kígyócsőbe bocsátjuk, mire az utóerjedés megkezdődik. Azonban az élesztőnek föntebb említett kiválásánál arra kell ügyelni, hogy a sörben elég élesztő és erjedésre képes anyag maradjon vissza, tehát az utóerjedés kellő mérvű legyen. A most fejlődő szénsav a sörben marad, mivel a (24) födél zárva van s később a (22) szelep is elzáratik, tehát a szénsav nem távozhat el. Ezen időszak alatt az élesztő a fehérjenemű és egyéb anyagokkal együtt a (12) élesztőtartányba távozik, úgy hogy a sör derítése tökéletes lesz. Ezen módszer a derítést igen egyszerűvé teszi s a mellett a sör semmiféle kellemetlen mellékízzel és szaggal sem fog bírni. A föntebbiekben leírt műveletnek egy változata abban áll, hogy a sört a főerjedés befejeztével a hűtőközegnek a (18) kígyócsőbe való bocsátása által derítjük. Mivel ezen cső a kád fölső részében van elrendezve (1. ábra), a sör fölső rétegei lehűlnek s a fehérjenemű anyagok kiejtetnek. A lehűlt rétegek leszállása következtében az alsó melegebb rétegek fölfelé mozognak, úgy hogy a sörnek tökéletes keringése és derítése megy végbe, miközben a (12) élesztőtartányban élesztő és fehérjenemű anyagok stb. ülepednek le. Erre a (3) szelepet elzárjuk s az élesztőtartányt a (14) szelep megnyitása által kiürítjük, azután pedig a (13) nyíláson keresztül élesztővel és valamely nagy töménységű, erjedésre képes folyadékkal töltjük meg. Ezen művelet alatt a (27) csap nyitva van, úgy hogy a levegő eltávozhat és az élesztőtartány teljesen megtelhet. Ekkor a (24) födelet, továbbá a (22 14 27) szelepeket elzárjuk, ellenben a (3) szelepet megnyitjuk, mire rendkívül élénk erjedés lép föl, mely a (15) hűtőkígyóval szabályozható. Ezen erjedés következtében a (12) élesztőtartányban rohamos szénsavképződés megy végbe s mivel a (11) nyak a (12) tartányhoz képest szűk, a szénsav, mint egy pezsgős pohárban, fölfelé száll s az előzőleg derített sör szénsavval telíttetik. Az így kapott sör most már piaczra vihető s a (20) csapon keresztül hordókba fejthető, míg a (12) tartányban lévő maradványok eldobatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék sörlé erjesztésére, jellemezve egy kúpalakú fenékkel ellátott kád által, mely egy szelep közbeiktatása mellett egy alatta fekvő élesztőtartánnyal áll összeköttetésben, míg a kád kúp-