33636. lajstromszámú szabadalom • Petroleum, alkohol és egyéb ásványi és növényi olajok égetésére való tüzelés

- '2 — a levegőnek és gázoknak elvezetésére szolgál. A tüzelőanyagtartányt czélszerű valamivel nagyobbra készíteni, mint a mennyi tüzelőanyag egy útra szükséges, pl. ha az egy útra szükséges tüzelőanyagmennyiség 300 m3

, akkor atartányt 500 m3

tartalomra szerkesztjük. A fenéktartány mellső részén egy függélyes (Dl) cső van elrendezve, melynek átmérője a vele összekötött tartány méretéhez van viszonyítva. Ezen (Dl) cső tetején egy (II) csap van megerősítve, melyen a (Dl) csőből a levegő és gáz kibocsátható. A (Dl) cső és a tartány előtt egy (El) vízszinmutató van elrendezve, mely a tartányban lévő tüzelőanyag mennyiségét mutatja. Az által, hogy a hajófenék fölött lévő téren rendezzük el a tüzelőanyagtartányt és így a tüzelőanyag képezi a súlyterhelést (ballast) sok helyet takarítunk meg, melyet a mostani nagy kiterjedésű széntartányok elfoglalnak, mely hely ez által haszonteher (árúk stb.) elhelyezésére hasznosítható. A 2. ábrában a fenéktartányon kívül egy (Q) oldaltartány is van föltüntetve, mely a kazánházat hűti. Ezen (Q) tartányt is ellátjuk egy (R) vízszinmutatóval, mely a meglévő tüzelőanyag mennyiségét jelzi. A 3., 4. és 5. ábrákban a (G2) szelep a tüzelőanyagot a tűzhelyekkel párhuzamos (F2) csőbe vezeti. Az (E2) csapok a tüzelőanyagnak a tűztér belsejébe terjedő csövekbe való behatolását szabályozzák. Ezen csapokkal szabályozhatjuk a tüzelést szükséglet szerint. Az (A2) falak, melyek vaslemezből készülnek, fölső részükön kissé meg vannak görbítve, közepükön egymás felé hajlanak és alsó részükön félköralakra vannak görbítve, mely részük a tűztér falához simul és az esetleg kifolyó tüzelőanyagot fölfogja. Az (A2) falak, melyek tűzálló téglákból is készíthetők, fölső részükön a tüzelőtér falaihoz hajlanak, úgy hogy a lángot nem engedik a közép felé terjedni, hanem a tüzelőtér falaihoz szorítják és így a hatásfokot emelik. (B2) a lángzókat körülvevő szekrényeket jelöl, melyek a tűztérrel párhuzamosan vannak elrendezve. A (B2) szekrények kettősen vannak kiképezve, úgy hogy az egyik szekrény a másik alatt van elrendezve. Ezen elrendezésnek az a czélja, hogy ha erősebb tüzelést kívánunk, akkor az (E2) csapokat jobban kinyitjuk, mire a lángzócsőből a fölösleges petróleum a (B2) szekrényekbe folyik és itt meggyúladva, széles erős lángot képez. A petróleum a tüzelőtérbe a (C2) csöveken át vezettetik be, melyek hosszukban lyuksorozattal vannak ellátva és ezen lyukakon lép ki a petróleum. A (B2) szekrényekben szálas vagy más alakú azbesztet, salakszálakat vagy egyéb tűzálló anyagokat helyezünk el, melyeken az éghető folyadék szétoszlik és így egyrészt igen könynyen meggyújtható, másrészt igen hatásos lángot fejleszt. A (B2) szekrények kellő tartók által az (A2) lemezekhez vannak erősítve, úgy hogy azok mozgását követik. Az (A2) lemezek tetszés szerint egymáshoz közelíthetők és távolíthatók, miáltal a levegőnek a lángokhoz való hozzájutását szabályozhatjuk. E czélra az (A2) lemezek fölső része egy rúdon van vezetve. Az (A2) lemezek középső része egy (D2) nürnbergi ollóval vagy hasonló parallelogrammal áll kapcsolatban, úgy hogy egy (d) kézikerékkel ellátott (dl) csavarorsó segélyével, melynek vége (d2)-nél forgathatóan, de eltolhatatlanul van megerősítve és melyen a (d3) csavaranya mozog, a két (A2) lemez tetszés szerint közelíthető vagy távolítható. A nürnbergi olló (d4) csapjai az (A2) lemezekre erősített (a) bordák (al) hasítékaiban mozoghatnak. A fönt leírt tüzelésben nemcsak nyers vagy raffinált petroleumot, hanem bármiféle ásványi vagy növényi olajat, alkoholt és egyéb éghető folyadékokat tüzelhetünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelőberendezés petróleum, alkohol és egyéb ásványi és növényi olajok égetésére hajókazánok és stabilkazánok szá-