33633. lajstromszámú szabadalom • Tenyésztőház hajlékony törzsű növények számára
_ 4 -nénk, melyek a tenyésztőházak e különböző berendezéséből, vagy pedig azon kölcsönös vonatkozásból keletkezhetnek, mellyel a növénykamra az anyavesszők kamrájával és a külső levegővel áll, az ábrákra való hivatkozással a kamráknak különböző természetű berendezését fogjuk leírni. A növénynek a külső levegővel való érintkezésbe hozása a födél néhány üvegtáblájának eltávolítása által (32. ábra), a (22) oldalfalnak (4. ábra) egy nyílásán, vagy pedig a (21) födélnek (23) ablakán keresztül (13. ábra), a külső falnak eltávolítása és egy szalmából készített (24) fal (40. ábra), vagy pedig (25) födél (4. ábra) segélyével történhetik, mivel a kamrák nem mindenkor vannak üvegfalakkal határolva, hanem ellenkezőleg, a határoló falak bármely más alkalmas anyagból is készíthetők. A kamrák válaszfala egyenes lehet és egyetlen (20) darabból (1. ábra) állhat, vagy pedig két (20 és 26) részből (2. ábra) lehet összetéve, bármilyen ferde állást foglalhat el, mint az a 40. ábrán (20, 27 vagy 28)nál látható. Nem szükséges, hogy a két kamra talaja ugyanazon síkban feküdjék (7. és 8. ábra), hanem az egyik kamra talaja a külső föld fölszinénél magasabban vagy mélyebben lehet (4., 5., 7. és 8. ábrák). A növénykamrák födele több rézsútos oldallal és közös (29) szelemennel (31. ábra), vagy pedig több (30, 31) ferde síkkal és közös (32) vízelvezető csatornával lehet ellátva (12. ábra). A födél lehet boltozatos is (38. ábra), vagy pedig több keretből lehet összeállítva (13. ábra), melyek üvegből vagy más alkalmas anyagból készített (33 és 34) toldatok vagy betétek (22. és 63. ábrák) segélyével megnagyobbíthatok. E toldatok vagy arra használhatók föl, hogy valamely működésben levő (34) növénykamrát (63. ábra) növeljenek, vagy pedig arra, hogy valamely másik kamrát, az első növényzet pihenése alatt, a külső levegő behatása ellen megvédjen. Természetesen a szükséges időpontban ismét első alkalmazásukba térhetnek vissza és így számtalanszor fölhasználhatók arra, hogy segélyükkel az egyik vagy a másik kamrának belső tere megnöveltessék. A növénykamra tetszőleges méretekkel bírhat és az anyavessző befogadására rendelt kamránál nagyobb vagy kisebb lehet (11. ábra). Két egymás mellé helyezett, hasonló természetű kamra egymással egyesíthető, hogy ily módon falak legyenek megtakaríthatók, így az egymás mellé helyezett anyavesszőkamrák egymással összeolvadnak, míg egyidejűleg az egymáshoz illesztett növénykamrák levegője egymással elegyedhetik (11. és 12. ábrák). Az utóbbi esetben a két növénykamrában kettő helyett egyetlen növény foglalhat helyet (41. ábra). A növények pihenésének ideje alatt a növénykamrák az anyavesszők befogadására is szolgálhatnak (1., 4., 40., 45. és 47. ábrák), vagy pedig az utóbbiak többé vagy kevésbé kihajlíthatók vagy kihúzhatók (73., 74., 9., 53., 54. és 15. ábrák)s egyszersmind a külső (24) falat (14. és 15. ábra) részben vagy egészben eltávolítjuk. Az anyavessző kamrájának födele tetszőleges alakkal bírhat, azaz egyetlen ferde lapból álló (36. ábra), két ferde lapból képezett (37. ábra), boltozott (38. ábra), vagy több keretből (39. ábra) összetett lehet. Mint a föntiekből kitűnik, a növénykamra áll: 1. egy falból, mely azt a külső levegőtől elzárja s mely falat külső falnak nevezünk, és 2. egy válaszfalból, mely az előbbivel ellentétben belső osztófalat képez. A szerint, amint e falak együttesen, egyenként vagy váltakozva hagyatnak meg helyükön, különböző kombinációk állanak elő. Első kombináció. A tenyészet tartama alatt (36., 6., 8. ábrák) a növénykamrának külső (25) vagy (24, 25) fala, valamint a belső (20) fal helyén marad. Hogy az anyavessző a belső falon áthatolhasson, azon erre a czélra nyílást, elforgatható ablakot vagy hasonlót alkalmazunk. Legelőnyösebb e közfalat az alábbiakban részletesen ismertetendő módon kiképezni.