33600. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pályajelzőknek előre jelentése a lokomotivokon

a következő berendezést nem alkalmaztuk volna: A (17) kötésfél kiugró, gyűrűalakú (25) szegélyén (5., 6. és 7. ábra) egy (26) bevágás van, melybe a berendezés keretén vagy szekrényén megerősített, görgővel ellátott (27) csap fogódzik. Mikor a (17) kötésfél bekapcsolódik (7. ábra) ez akként tolódik el, hogy a (27) csap a (26) bevágásból kilép és mikor a (17) kötésfél forog, a (27) csap a (25) szegélyre fekszik és ennek következtében a (17) kötésfél kikapcsolódását akkor is meggátolja, mikor a (14). nyomópofa a (15) emelőt eleresztette, miért is a (17) kötésfél és minden más, evvel kapcsolt rész mindaddig tovább forog, míg a (17) kötésfél egy fordulata után a (27) csappal a (26) bevágás nem kerül szembe, úgy hogy a (17) kötésfél eltolódhatik. Ily módon tehát biztosítva van, hogy az összes részek a nyugalmi helyzetükbe térnek vissza és a (9) görgő biztosan bekapcsolódik a (10) emelő kivágásába. A (26) bevágás oly tág, hogy a (17) kapcsolódarab a bekapcsolódás megkönnyítésére szükséges mértékben a (21) emelő fölfekvési helyétől balfelé elfordulhasson. A (4) korongnak csakis egy irányban szabad forognia. Ezért a (2) tengely forgását tovább vivő (28) fogaskerék a (2) tengelyre nem közvetlenül, hanem egy fogazott karmantyúval bíró (29) hüvely közvetítésével van fölhúzva (8. ábra), mely a (2) tengely forgásában részt vesz, a (28) fogaskeréken pedig két kilincs van akként alkalmazva, hogy a (29) hüvely a (28) fogaskereket csak egy irány felé forgassa (8. ábra). Hogy a berendezést akkor is használhassuk, mikor a gép visszafelé halad, vagyis, mikor a szerkocsi van elől, egy forgásirányváltoztató áttevés (5. ábra) van alkalmazva, melynek segélyével a (2) tengelyt a szükségletnek megfelelően az egyik vagy másik irányban lehet forgatni. Ugyanezt az áttevést a berendezés kikapcsolására is használhatjuk, ha a váltókerekek között a távolságot akkorára vesszük, hogy a kö| zépállásban egyik váltókerék se kapcsolódjék a közöttük lévő kúpkerékkel. A váltókerekek beállítását tetszőleges módon lehet végezni. Berendezésem szerkesztésénél ügyelni kell arra, hogy a pályatest javításánál vagy átj építésénél vagy más különös esetekben kisegítő jelzőket kell alkalmazni és hogy a lokomotivvezetőket ezekre is figyelmezj tetni kell. Erre szolgál a (30) és (31) kar I (5. ábra), melyek ugyanígy működnek, mint 1 a (4) korong és (6) kar. A (30j és (31) karnak a használati helyzetbe állítására a kézi állítócsavarokkal fölszerelt(32) és (33) tolókák szolgálnak (5. ábra), továbbá a (30) karral állandóan ugyanazt a szöget ké! pező (34) mutató (1., 2. és 5. ábra). Eme részeket akként kell beállítani, hogy a (30) és (31) kar érintkezése épen megszűnjék, mikor a (34) mutató a kilométerekre beosztott (35) lépték zéruspontján áll. (1. és 14. ábra) A berendezés csöngetyűműve ekkor pl. 1 k.-rel a veszélyes szelvény előtt szólal meg, mikor a (34) mutatót a zérusponttól balfelé a szelvényszámnál egygyel kisebb számra állítjuk. A (34) mutatót beállíthatjuk, mikor a (33) tolókát balra eltoltuk és a (3) tengelyt, melyen a (34) mutató és (30) kar föl van húzva, előre húztuk. A (34) mutató beállítása után a (3) tengelyt és (33) tolókát az eredeti állásába állítjuk vissza és a tolókát a kézi csavarral ebben rögzítjük. A (32) tolóka egy úja a (31) kar hüvelyének egy hornyába fogódzik (5. ábra), úgy hogy a (32) tolóka eltolásánál a (31) kar is eltolódik. A berendezést a lokomotivvezető a (36) mutató és a (35) léptékre fektetett (37) lépték útján ellenőrzi, melynek két oldalán a különböző jelzések szelvényei vannak föltüntetve, úgy hogy a (4) korong mindegyik oldalához a (37) lépték egy-egy oldala tartozik. A két (35) és (37) lépték kiválthatóan van fölszerelve és ép úgy, mint a (36) és (34) mutató, a berendezés szekrényében kiképezett köralakú üvegablakkal lefödve (1. ábra). Egy bizonyos pályaszakaszon mindig ugyanazt a (4) korongot