33588. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina
— 3 — az első turbinából kipuffogó kondenzált gőzt az elgőzösítőből kiszívja és az (5) csövön és (6) hevítő kígyón keresztül az (a) gőzkazánba szállítja vizsza. A második (11) turbina czólszerűen többlépcsős turbina gyanánt van kiképezve s az egyes lépcsők között, izothermikus kiterjeszkedés létesítése czéljából túlhevítők vannak elrendezve, azonban e helyett bármely más turbina is alkalmazható. A 6. ábra szerint a második (11) turbina többlépcsős turbinát képez. Ezen berendezésnél a tápvíz melegítésére szolgáló elemek a tüzelő tér (18) csatornájában foglalnak helyet. Ezen elemek : a (6) hevítő kigyócső, a tulajdonképeni (20) kazánok, a (11) turbina (21) újramelegítői, továbbá a (22) és (23) túlhevítők. A föltüntetett berendezésnél a (14 15) tápszivattyúkat ós az (n) légsűrítőt a turbina főhajtótengelye működteti a (25) hajtómű közvetítésével. A (15) főtápvízszivattyú az első (S) turbina kondenzált gőzét a (8) elgőzösítőből a (17) csövön keresztül szívja ki s az (5) csövön keresztül a (6) hevítő kígyóba és (20) kazánba szállítja. A kazánban fejlesztett gőz a (22) túlhevítőbe s a (27) csövön keresztül a (c) keverő és hevítő kamrákba jut, melyekbe a levegő a (h) csövön keresztül vezettetik az (n) kompresszorból. A gőz, miután az első (s) turbinában munkát végzett, a (28) csövön keresztül a (8) elgőzösítőbe jut, hol részben kondenzálódik, miközben hőtartalmának egy részét leadja, mely hő a második (11) turbinából eltávozott s az (x) tartányból (29) csövön, (14) szivattyún és (16) csövön keresztül beszívott forró víz elgózösítésére használtatik föl. A fejlődött gőz a (30) csövön keresztül a (23) túlhevítőbe s onnan a második (11) turbinába jut. A gőz részleges kiterjeszkedés után a (31) csövön keresztül a (21) újramelegítőkbe áramlik s onnan a turbina következő lépcsőjébe tér vissza. A második turbina kipuffogó gőze a (12) kondenzátorba távozik, melybe az (u) cső hideg vizet fecskendez. Az eddig ismertetett kiviteli alaknál a gőz egy külön kazánban fejlesztetik, mely esetben a légsűrítő a fejlesztett munkának csak kb. 15o/0 -át fogyasztja el. Ha ellenben a turbinánál nincs vakuum-kondenzálás alkalmazva és egy regenerátor talál alkalmazást a tápvíz részleges fölmelegítésére és elgózösítésére, akkor a szükséges elgőzösítés, illetve gőzfejlesztés csupán az égő anyagkeverék hője által is létesíthető, úgy hogy a külön gőzkazán elmaradhat. Az elégési gázok súlya ez esetben sem lesz több, mint az összes hajtóközeg súlyának Vs része. A légsűrítőben ez esetben kifejtendő munka nagyobb lesz s a fejlesztett munkának 50°/o-át is kiteheti, minek következtében a kompresszor jó hatásfokára gondot kell fordítani. A 7. ábra szerint az (s) turbina kipuffogó gőze egy (28) csövön keresztül a (8) elgőzösítőbe jut, mely ez esetben regenerátor gyanánt szolgál. A kipuffogó gőz kondenzált részét a (33) tápszivattyú a (32) csövön keresztül lehúzza, a hol ezen szivattyú a vizet a (34) csövön a regenerátorba nyomja vissza, míg a pótló víz az (u) csövön keresztül vezettetik be. A regenerátor az öszszes vizet a forrpontig hevíti, sőt annak meghatározott részét nyomás alatt el is gőzösítheti. A gőz és víz keveréke a regenerátorból a (35) csövön keresztül a (c) keverő és elgőzösítő kamrákba jut, melyekben a gőz tovább hevíttetik, illetve túlhevíttetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzturbina, jellemezve az által, hogy a főhajtóközeg gyanánt szolgáló gőz forró elégési gázok hozzákeverése által fölhevíttetik, illetve túlhevíttetik, a menynyiben a folyamat legmagasabb nyomásánál egy égő anyagból és levegőből álló keverék egy külön kamrában, vagyis a gőztől függetlenül meggyújtatik és a gázok azután a gőzzel kevertetnek, mire az így előállított hajtóközeg nyomása és hőmérséke helytálló expanzió-fúvókában a szükséges mértékre csökkentetik és a nyomás energiája ez által sebességgé alakíttatik át. 2. Az 1. igényponttal védett turbinának egy foganatosítása jellemezve egy (f) elégetőkamra által, mely az égő anyag és levegő keverékének bevezetésére szolgáló
