33546. lajstromszámú szabadalom • Ütemvezető és jelző kürt
Megjelent Ií)<>5. évi julius lió 31-én. KIR. MAGY SZABADALM VATAL SZABADALMI LEI RAS 3354(5. szám. IXM- OSZTÁLY. Ütem vezető és jelző kürt. MÜLLER OTTÓ TÖBVÉNYSZÉKI TITKÁR LEIPZIGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 február hó 6-ika. Menetelés közben, indulóknál, tudvalevőleg igen lényeges körülmény, hogy az ütem pontosan betartassák, miért is az ütemnek éles jelzésére illetve vezetésére külön hangszert használnak. Ezen hangszer eddig a nagydob volt, melynek ezipelése azonban igen fáradságos, mivel az menetelés közben a járást igen megnehezíti és a testet túlságosan kifárasztja. A nagydobnak egy további hátrányát még az is képezi, hogy az időjárás a dobhártyát befolyásolja. Nagy melegben a dobhártya könnyen elreped, esős időben periig, ha a dobhártya nedves lesz, a dob nem ad tiszta hangot. Mindezeknél fogva már régóta szükségét érezték egy. oly hangszernek, mely a nagydobot pótolná s a mellett könnyen hordható és az időjárástól független legyen. Jelen találmány tárgyát egy, az említett követelményeknek megfelelő, a helikonnak alakjával bíró hangszer képezi, melynél a hangokat nem szájjal, hanem kézzel könynyen működtethető fúj tatókkal adjuk ki. Jelen hangszeren egy ütemóra alkalmas módon úgy van megerősítve, hogy azt a zenész mindig látja, miért is az ütemórának járása szerint az ütemet. mindenkor pontosan ós egyenletesen megadhatja, illetőleg vezetheti. Mellékelt rajzon jelen hangszernek egy példaképem kiviteli alakja van föltiintetve. Az 1. ábra a hangszer nézete; a 2. ábra pedig a fújtató hosszmetszete. Jelen hangszer az (a) kürtből áll, mely a kényelmesebb hordhatás czéljából a (b) kengyellel van ellátva. A kürtnek merevítésére az (o d) keresztkötések szolgálnak, melyekre egyszersmind a haügokat létrehozó (e) fújtatok is meg vannak erősítve. Az (e) fújtatóknak végén (f) sípok láthatók, melyek a C-dur skála szerint vannak hangolva. A legalsó fújtató a nagydobnak megfelelően a kontra «c» hangot adja. A fújtatókat a rajtuk alkalmazott (h) gomboknál fogva működtetjük. Az (e) fújtatóknak az (o) és (d) kereszttartókhoz való hozzáerősítése (i) csőszorítókkal, vagy bármely más alkalmas módon történik. Hogy az (e) fújtatok mindig fölfújt állapotban legyenek, a fújtatókban (k) rúgók vannak alkalmazva. A levegőnek a fújtatóba való beszívása az (1) szelepen át történik. A bevezetésben említett ütemóra az 1. ábrán (n)-nel van jelölve, Hogy végül a kürtöt behorpasztásoktól megvédjük, az a szokásos módon (m) védőlemezzel van ellátva.