33540. lajstromszámú szabadalom • Kompenzált kommutátor egyfázisú váltakozó áramú mótor
kefék elforgatásával egyazon terhelésnél a fordulatszám és a teljesítmény faktora változtathatók. Elméletileg tehát a kefék különböző helyzeteket foglalhatnak el. Rendesen azonban a keféket meg fogjuk hagyni helyzetükben és pedig, mint már fönt említettük, oly helyzetben, hogy a státormező csaknem teljesen lerontassák. Az 1. ábra egy ilyen seriesmótor kétpólusú kapcsolási sémáját tünteti föl. (S) az egyenáramú tekercselés módjára elkészített státortekercselés, (R) a rótortekercselés és' (K) a kommutátor. A státoráramot a rótortekercselésbe (Bl) kefén keresztül vezetjük be és ismét a két egymás közt rövidre zárt (B2 és B3) kefével szedjük le. Azonban nem szükséges, hogy a három kefe egymáshoz képest 120°-kal legyen eltolva, hanem 120°-tói meglehetősen eltérő szögek alatt is állítható be. A mótor elég jól működik, még ha a két rövidre zárt kefe 90° és 120° között fekvő szögekkel is van egymáshoz képest eltolva. A 2. ábrában három kefés kompenzált egyfázisú seriesmótor sémája van föltüntetve, melynél a két rövidre zárt (B2 és B3) kefe 90°-kal van egymáshoz képest eltolva. (8) a státortekercselés, (K) a kommutátor és (B) a harmadik kefe, melyen keresztül vezettetik az armaturatekercselés főárama. A 3. ábrában a rövidre zárt (B2 és B3) kefék 180°-kal vannak egymáshoz és 90°kal a harmadik keféhez képest eltolva. A midőn erős áramok vezetendők a kommutátorba és az armaturatekercselés jobb kihasználására előnyös az egy póluspárra eső kefék számának megkettőzése. Ezen megkettőzés a nélkül, hogy a három kefés kapcsolás előnyei veszendőbe mennének, oly módon történhetik, hogy póluspáronként két három-három keféből álló csoportot helyezünk el. E két kefecsoport a kommutátoron kívül semmiképen sincsen egymással közvetlenül összekötve. Ennélfogva mindegyik kefecsoportba ugyanazon áram vezettetik, mintha a második csoport nem is volna jelen. Az áramelosztás minden egyes csoport három keféje között és az armaturatekercselés egyes részei között tehát ugyanaz marad, mint az egyszerű három kefés elrendezésnél. így tehát a póluspáronként két kefecsoporttal fölszerelt mótor ugyanazon jó tulajdonsággal bír, mint a három kefés mótor. A 4. ábrában példaképen két kefecsoporttal ellátott seriesmótor kétpólusú sémája van föltüntetve. (8) a státortekercselés, (T) a főáramkörbe iktatott transzformátor, (Wl) a primértekercselés, (W2 és W3) két szekundértekercselés. A (W2) tekercs az armatúrának a (Bl, B2, B3) kefecsoport segélyével való táplálására szolgál, míg (W3) tekercs az armatúrát a (B4, B5, B6) kefecsoporton keresztül táplálja. A 4. ábrában az összes kefék egyenletesen vannak elosztva a kommutátor kerületén úgy, hogy egymáshoz képest 60°-nyi szögek alatt állanak. Ez azonban nem szükséges. Csak az lényeges, hogy (Bl, B2 és B4, B5) kefepárok az armaturatekercselést közel ugyanazon irányban zárják rövidre. Több pólusu elrendezésnél természetesen hatszor annyi kefét alkalmazhatunk, mint a hány póluspárunk van, azonban hullámos tekercseléseknél nem szükséges az összes keféket alkalmazni, hanem elegendő összesen hat kefe, mely alkalmas módon van elosztva a kommutátor kerületén. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kompenzált kommutátoros egyfázisú váltakozó áramú mótor, jellemezve az által hogy a kommutátor három kétpólusú gépnél körülbelül 120°-kal egymáshoz képest eltolt kefe van elyhelyezve, melyek közül kettő rövidre vau zárva és az áram bevezetésére, a harmadik pedig a fő- és mellékáram leszedésére szolgál. 2. Az 1. alatt igényelt mótor foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a három kefe kétpólusú gépnél 120°-tól eltérő szögek alatt van egymáshoz képest eltolva. 3. Az 1. alatt igényelt mótor foganatosítási