33515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés valódi optikai képeknek távolba való átvitelére

3. ábra a sajátos szerkezetű relais elölnézete. 4. ábra a relais hosszmetszete. 5. és 6. ábra a lyukasztó tűk működtetésére szolgáló készülék elől- és oldalnézete. 7. ós 8. ábra nyomtatásra berendezett készülék oldal- és fölülnézete. Az alább leírt berendezésnél egyetlen vezeték elegendő az elektromos impulzusoknak a küldő készülékből a fölvevő készülékbe való közvetítésére, úgy hogy szükség esetén a meglévő távirdai vagy távbeszélő vezetékeket a képek átvitelére is felhasználhatjuk. Úgy a küldő, mint a fölvevő készülék synehron» mozgást végez, és pedig külön, független erőforrás segélyével, pl. elektromos óramű alkalmazásával, melynél öszszekötő vezeték gyanánt maga a vonalvezeték szerepelhet. A küldő készülék. A küldő készülék lényegében az 1. ábrában látható (1) sötétkamrából áll, mely a képet szolgáltató (2) tárgylencsével van ellátva. A tárgylencse mögött és a gyújtópont előtt, a súgárkéve útjába a lengethető (3) tükör van elrendezve, mely a sugárkévét változtatható irányban veri vissza úgy, hogy a tükör kilengése előtt a visszavert sugárkéve tengelye az optikai főtengelylyel derékszöget vagy majdnem derékszöget képezzen. A (3) tükör, mely az optikai főtengelyre merőleges (4) tengely körül leng, a tárgylencse által előállított valódi képet az (5) hengeres fölületre vetíti. A tűkor lengési szöge úgy van megválasztva, hogy a hengerfölület egyik (a) alkotója előtt a kép egyik felének öszszes pontjai, a hengerfölület egy második (b) alkotója előtt pedig a kép másik felének összes pontjai haladjanak el. A fönt említett fényérzékeny elemek ezen két (a és b) alkotó mentén vannak elrendezve. A vázlatosan föltüntetett elemek a rajzban (6-tal) vannak jelölve. Az elemeknek két alkotó mentén való elrendezését egyrészt az selenelemek tehetetlensége teszi szükségessé, mivel a legrövidebb idő alatt kell kihasználnunk a kép egész fölületét, másrészt azon körülmény volt tekintetbe veendő, hogy némileg nagyobb képfölületnél nem lehet oly nagy szöggel elforgatni a tükröt, hogy a kép öszszes pontjai egy alkotó mentén elvonuljanak anélkül, hogy a közvetlenül beeső sugárkéve és a visszavert sugárkéve egymást ne zavarják, ill. a tükör bizonyos helyzeteiben hibás reflexek ne keletkezzenek. A működés elején a (3) tükör a (ccl) helyzetben áli, vagyis a beeső sugárkéve főtengelyével 45°-nál nagyobb szöget zár be. A kép ekkor az (xy) helyre vetíttetik, melyben az (a) alkotó a kép egyik szélével, a (b) alkotó pedig a kép közepével esik össze. A (7) hajtórúd és a (8) forgattyútáresa segélyével a készüléket hajtó mótor a tükröt a (i) tengely körül elforgatja, miközben a kép a tükör mozgását követi. Ha a tükör a (ddl) állásba jutott, a kép (xl yl)-ben áll. Ekkor a tükör a beeső sugár főtengelyével (450) szöget zár be. Ha a tükör tovább forogva az (eel) állásra kerül, a kép (x2 y2) szélső állásba jutott, melyben a kép középvonala az (a) alkotóra, a másik szélső vonala pedig a (b) alkotóra van vetítve. Ekkor a tükör és a kép mozgása be van fejezve. Ezzel egyszersmind az expozíció is befejeztetett és a tükörnek az eredeti (xy) helyzetije való visszaforgatása után újabb expozíció következhetik. A kamra egyik falán a (9 és 10) szorítók vannak kívülről fölerősítve. Mindegyik (6) elem két ily szorítóval van ellátva, melyekhez az elem két sarka van kapcsolva. A (9 és 19) szorítókhoz csatlakoznak (11 és 12 vezetékek, melyek mindegyik elemet a később leírandó kapcsolószerkezet segélyével az (f) áramforrás áramkörébe kapcsolhatják (2. ábra). Mindegyik 6 elem áramkörébe egy-egy (13) kontaktusrúgó van iktatva, mely egy forgó (14) kontaktusdob és ennek (141

) beugrásaiban alkalmazott (15) kontaktuslemezek, valamint a (16) kontaktusgyürűn csú-