33514. lajstromszámú szabadalom • Készülék zenének elektromos úton való létesítésére és átvitelére

— 32 —tekben vannak elrendezve. A 38—44. ábrákban bemutatott elrendezéseknél a különböző szélládák mindegyike a nekik megfelelő (193) hengersorozat alatt van elhelyezve, míg a 45. ábrában föltüntetett elrendezésnél az egy billentyűzethez tartozó, különböző szélládák és szelepládák egymás fölött lehetnek elrendezve. E mellett mindegyik (297) cső a (270) asztalon elhelyezett hengerhez van vezetve (38., 39., 43. és 45. ábrák). Módosított foganatosítási alakok. A következőkben néhány résznek módosított foganatosítási alakjait fogjuk ismertetni. Első sorban egy összetett hang előidézésére és a hangszínezet megváltoztatására szolgáló berendezés foganatosítási alakjait, azután a hangok átalakítására szolgáló foganatosítási alakokat, továbbá a rezgések létrehozására szolgáló készülékeknek és a hajtóműnek foganatosítási alakjait, végül kevésbbé fontos módosításokat fogunk leírni. Móiositoit foganatosítási alakok a kívánt hangszínezetű hangjegyek összetételére. A mint már említettük, egy gazdag zenei hang áll az alaphangból vagy első részlethangból és több fölső részlethangból vagy vele hangzó hangokból. Két módszert ismertettünk az ilyen hangoknak elektromos úton való létesítésére. Az egyik módszer, mely a 115631. számú német birodalmi szabadalomban van leírva, abban ál], hogy minden hangjegy számára egy csoport áramváltoztató van alkalmazva, melyek csak azon egy hangjegy számára szolgálnak és a melyeknek mindegyike a hangjegy egy részlethangját szolgáltatja. A 46. ábra vázlatosan mutatja egy ilyen elrendezés példáját, bizonyos, már leírt javításokkal, különösen pedig olyan berendezésekkel, mely lehetővé teszi, az egyik vagy másik rendszert, vagy ezek kombinációját és a részlethangok mindegyik rendszerét a szükséges erővel használni. Az egyszerűbb és olcsóbb módot a hangok létesítésére a 3. ábra mutatja, mely szerint egy alaphangsorozat és az áramváltoztatoknak két segédsorozata van a harmadik és ötödik rész| lethangok számára alkalmazva. A második, ! negyedik és, ha kívánjuk, a nyolczadik és • tizenhatodik részlethangok ezen fcerendezésj nél az alaphangsorozattól vezettetnek le, míg a harmadik részlethangsorozattól a | harmadik és hatodik részlethangok és ha ! kívánjuk, a tizenkettedik részlethangok és | az ötödik részlethangsorozattól az ötödik és tizedik részlethangok vezettetnek le. E helyütt azonban határozottan kell kiemelnünk: 1. Kielégítő zenei hatást azon áram változtatók sorozata által is érhetünk el, mely áramváltoztatók csak egy hangjegy számára való rezgéseket szolgáltatnak és csak egy billentyűzet útján kezeltetnek (1. ábra). 2. Sokkal jobb zenei hatást érünk el olyan egyetlen áramváltoztató sorozat alkalmazása által, mely az alaphangokat, a második, negyedik és kívánt esetben a nyolczadik és tizenhatodik részlethangokat szolgáltatja, a mint azt már a 3., 3A., ábrák kapcsán ismertettük. A harmadik és ötödik részlethangok számára való áramváltoztatók segédsorozatai e mellett teljesen el vannak hagyva. Ilyen elrendezés a 47. ábrában van föltüntetve. 3. Az alaphangáramváltoztatókkal természetesen úgy a harmadik, valamint az ötödik részlethangsorozat egyedül is alkalmazható. 4. A pontos harmadik részlethang rezgési száma pontosan háromszor olyan nagy, mint a megfelelő alaphang rezgési száma, míg a hatodik és tizenkettedik részlethangok rezgési számai épen hatszor illetve tizenkétszer oly nagyok, mint a megfelelő alaphangok rezgési számai. Ha az alaphang rezgési száma, pl. n, akkor a harmadik, hatodik és tizenkettedik részlethangok pontos rezgési száma 3n, 6n, és 12n. Az egyenlő fokozatú hanglétrában az egymástól egy oktáva és egy kvint vagy 19 félhang távolságban fekvő bármely két hangjegynek rezgésszámai megközelítőleg úgy aránylanak egymáshoz, mint 1:3; azon hangjegyek, melyek egymástól két oktáv és egy kvint