33514. lajstromszámú szabadalom • Készülék zenének elektromos úton való létesítésére és átvitelére

- i — el, a milyenek a korábbi készülékeknél nem voltak lehetségesek. d) A különböző billentyűzetek akképen vannak elrendezve, hogy a játszó mindegyik billentyűzet hangjegyeinek hangárnyalatát függetlenül szabályozhassa a többi billen­tyűzet hangjegyeitől, úgy hogy a külön­böző billentyűzetek segélyével különböző hangárnyalatú hangokat képes előidézni és továbbá a különböző billentyűzet hangje­gyeinek hangerősségét egymástól függetle­nül változtathatja. e) Egy elektromos erősítő készülék vagy előnyösen egy sorozat független elektro­mos erősítő készülék van alkalmazva, me­lyekkel a létesített hangjegyek hangerős­sége gyorsan vagy lassan minden határok között erősíthető vagy gyöngíthető. f) Alkalmazva van továbbá egy dinami­kus billentyűzet, még pedig olyan billentyű­zet, melynél minden billentyű valamely hang bizonyos hangerősségének felel meg. Ezen berendezés folytán a játszó a létesített hang hangerősségét fokozatosan szabályoz­hatja és a hangerősséget egyik fokozatból a másikba hirtelen változtathatja, miáltal ismét új, eddig soha el nem ért zenei ha­tások éretnek el. A hangerősség szabályozására szolgáló különböző berendezések alkalmas működte­tése által különböző hangárnyalatú ós kü­lönböző kifejezésű szerzemény adható elő. Különböző hangárnyalatú hangjegyek egy­idejűleg játszhatók, lehet a melódiát ki­emelni, míg a kiséret háttérbe szorul. Egy billentyűzeten játszott hang mindegyik hangjegyének hangerőssége fokozható vagy gyöngíthető függetlenül ezen hang másik hangjegyeitől, melyek a másik billentyű­zeten játszatnak. Eddig nem létezett vál­tozatos hatásokat érjük el és mindezen ha­tások, melyeket egy vagy több játszó a központban létesíthet, nagyszámú résztvevő a saját lakásán hallhatja, mi mellett a résztvevő tetszés szerint saját ízlése után megváltoztathatja a saját készülékén léte­sített hangok erősségét. Habár előnyös valamennyi újítást ugyan­azon a készüléken alkalmazni, mégis ki­emelendő, hogy az újítások közül többet magában is alkalmazhatunk. A mellékelt rajzokon az 1—45. ábrák az új készülék egy fogana­tosítási alakját tüntetik föl, melyet első sorban fogunk ismertetni, míg a 46 —90. ábrák több változatot és foga­natosítási példát tüntetnek föl. Az 1. ábra vázlatos rajz és egy billentyűzet és csak egy hangsorozat számára való elek­tromos összeköttetéseket tünteti föl; a 2. ábra szintén vázlatos rajz, részben metszetben, részben nézetben és egy bil­lentyűzet egy billentyűjét, továbbá a bil­lentyű által mozgatott olyan áramkapcsolót tüntet föl, mely a billentyű lenyomásakor arra szolgál, hogy a megfelelő rezgésszabá­lyozó rezgéseit a vonalvezetékre átvigye;a 3. ábra szintén vázlatos rajz, mely a mennyire az egyetlen ábrán lehetséges, az elektromos összeköttetések fővonalait tün­teti föl, nevezetesen: a) hogy általában mindegyik rezgéssza­bályozó ugyanolyan rezgésszámú elektro­mos rezgéseket visz át a különböző billen­tyűkre, a mennyiben a rezgésszabályozó egy bizonyos rendszer egy részlethangját az egyik billentyűhöz és más rendszerű rész­lethangokat más billentyűkhöz visz át, és hogy b) általában mindegyik billentyű egy so­rozat olyan rezgést idéz elő, melyek külön­böző rendszerű részlethangokhoz tartoznak, pl. az első részlethangot vagy alaphangrez­géseket, melyek rezgésszámát (n)-el jelöl­hetjük, továbbá a második, harmadik, ne­gyedik, ötödik, hatodik, nyolczadik, tizedik, tizenkettedik, és tizenhatodik részlethang rezgéseit, melyeknek rezgésszámát meg­felelően (2n, 3n, 4n, 5n, 6n, 8n, lOn, 12n és 16n-el) jelölhetjük. Megjegyzendő, hogy a 3. ábrában csak a billentyűrezgésszabá­lyozók és a hangsorozat egy hangjegyének egymás után következő oktávái számára való összeköttetések vannak föltüntetve, pl. a C-nek egymásután következő ok­távái számára való összeköttetések. A hang­soiozat minden többi hangjegyei számára hasonló rezgésszabályozók, billentyűk és ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom