33514. lajstromszámú szabadalom • Készülék zenének elektromos úton való létesítésére és átvitelére

— 25 —tói maximumig vagy fordítva változtathatja. A (60) impedanciatekercsekre vonatkozó további részleteket az alantiakban fogjuk megmagyarázni. A különböző hang vagy emelkedő billentyűzetek. A 3. ábrában csak egy billentyűzet számára való áramkörök vannak föltüntetve. Ezen kapcsolási mód azonban, a mint az 5. és 6., valamint a 20., 30. és 31. ábrákban föl van tüntetve, a többi billentyűzet számára is használható. A (49—49i) kontaktusrugók sorozata mindegyik billentyűzetnél ismétlődik, ugyanígy az (53) kontaktuscsavarok; az (54—54i) kontaktussínek; az (56—56i) primértekercsek az áramkörök szabályozására szolgáló (120) impedanciatekercsekkel és (55—55a) kapcsolókkal együtt; az (58) szekundér tekercsek, a (60) impedanciatekercsek, a (61) kontaktusemeltyűkhöz tartozó (141) emeltyűk (31. ábra), valamint a (95) lábitó (20. és 30. ábrák) azon összeköttetésekkel együtt, melyek a mozgásnak a (141) emeltyűkre és (61) kon- , taktusemeltyűkre való átvitelére szolgál- I nak. Mindezen részek mind a négy billentyűzetnél ismétlődnek vagy ismétlődhetnek és mindegyik esetben valamely billentyűzethez tartozó és a (62) primértekercset fölvevő áramkör indukció útján hat azon áramkörre, melybe a (63) és (64) tekercsek ! vannak bekapcsolva. Az utóbbi ismét in- | dukció útján hat a (65) tekercsre és a (68 69) távvezetékre, melyek a rezgéseket az | egyes (70) készülékekhez vezetik. Tehát mindazon részek, melyek az egyik billen- ! tyűzetnél ismertetve vannak, a többi billentyűzetnél is el vannak rendezve, csupán az áramváltoztatók számát csökkentjük lehetőség szerint azok költséges volta miatt, ámbár ezek a kívánt esetben, a különböző billentyűzetek számára is külön elrendezhetők. A rajzokban föltüntetett elrendezésnél azonban mindegyik áram változtató abillen•tyűzetekkel többszörösen van összekötve és mindegyik áramváltoztató mindegyik billentyűzetnél azon kontaktuskészűlékekkel áll összeköttetésben, melyeket az egyik billentyűzetnél már ismertettünk. Ezen elrendezés az 5. és 0. ábrákból eléggé világos és további magyarázatot nem igényel. Látható, hogy a játszó vagy játszók az egyik billentyűzetnek egy bizonyos hangszinezetet és a másik billentyűzetnek, más hangszinezetet adhatnak, a mennyiben a különböző billentyűzetekben a fölső hangok különböző sorozatát vagy összeállítását alkalmazzák vagy a mennyiben a részlete hangok ugyanazon rendszerének a különböző billentyűzetekben különböző erősséget adnak vagy a mennyiben mindkét említett módot használják. Továbbá minden billentyűzetnek különböző hangerősséget adhatunk és a hangerősségét időközönként függetlenül a többi billentyűzettől azon (95) lábitó és (61) kontaktusemeltyűk alkalmas beállítása útján változtathatjuk, melyek az illető billentyűzethez tartoznak. A dinamikus billentyűzet. A hangerősség változtatása a (95) lábitók és (61) kontaktusemeltyűk működtetése útján fokozatosan és egyenletesen történik. A dinamikus billentyűzet (67) kapcsolóemeltyűinek beiktatása útján (1., 3., 3A., 5., 6. és 20. ábrák) a, hangjegyek hangerősségét fokozatosan és hirtelen növelhetjük vagy csökkenthetjük. Ezen czélból a (66) impedanciatekercsek egy sora sorozatosan van kapcsolva. A (67) kapcsolóemeltyűk vagy billentyűk segélyével tehát a (66) impedanciatekercsek egy nagyobb sorozatát vagy kisebb sorozatát is iktathatjuk be. Az említett kapcsolóemeltyűk közül a legszélsőbb baloldali az összes impedanciatekercseket iktatja be, míg a legszélsőbb jobboldali emeltyű a (66) impedanciatekercseket teljesen kiiktatja. A (67) billentyűk vagy kapcsolóemeltyűk mindegyike különböző értékű impedanciákat,szolgáltata (63) és (64) tekercseket tartalmazó áramkör számára. Az impedanciaváltozások tökéletesen lökésszerűleg lépnek föl és a szerint, hogy melyik emeltyűt állítottuk be, nagyobb vagy kisebb erősségge1

. A 3., 3A., 5. és 6. ábrák vázlatos ábrázolásban a billentyűket (67) kapcsolóemeltyűk gyanánt tüntetik föl.