33497. lajstromszámú szabadalom • Munkás ellenőrző berendezés
— 2 — egy (2) kulesvezetéke csatlakozik (5—7. ábra). Mindegyik kulcslyuk fölött egy-egy (3) tábla (10—12. ábra) van forgathatóan fölszerelve, melyen az illető berendezés által ellenőrzött munkás neve van fölírva. A (3) táblát a (4) spirálrúgó akkor, mikor a munkás nem dolgozik, a vízszintes helyzetben tartja, mikor azonban a munkás a munka megkezdésénél az (5) kulcsot a kulcslyukba bedugja, az illető berendezéshez tartozó (3) tábla 90°-kal akként fordul el, hogy a munkás neve láthatóvá váljék (I. az 1. ábrán az 1. és 7. számú berendezést). Mikor a munkás a kulcsot a szekrénybe bedugja, ez először is egy (6) kilincsbe ütközik, mely a (7) sínen forgathatóan van ágyazva. Ez a sín a kulcs bedugása irányában önmagával párhuzamosan van vezetve és egy (8) fogasrúddal kapcsolva, melybe a (11) nyomtatókorong függélyes (10) tengelyére ékelt (9) fogaskerékbe fogódzik. A nyomtató korong kerülete közelében több (az adott esetben tizenhat) fúrattal van ellátva, melyekhez a (11) korong alatt rövid, hengeres (12) vezetékek csatlakoznak. Eme vezetékekben egyes (13) betűk tolódhatnak el. Mikor a kulcs a (6) kilincsre nyomást gyakorol, a (7) sín hosszanti irányban eltolódik és a (8) fogasrúd a (9) fogaskereket és evvel a (11) betűkorongot annyira elforgatja, hogy az a betűjegy, mely a munka kezdetét jelzi, pld. a pont a nyomtatásra alkalmas helyzetbe (az ellenőrzőberendezés középvonalába) jusson. A kulcs, illetve (7) sín és a (9) fogaskerék eme helyzete a 19. és 20. ábrán látható. A (14) alaplemez (15) kivágása lehetővé teszi, hogy a kulcsot a nyíl irányában (20. ábra) mintegy 120°-kal elforgassuk (21. ábra). Mikor a (6) kilincsre ható nyomás megszűnt, a (16) spirálrúgó a (7) sínt, illetve (8) fogasrúdat és evvel együtt a (11) nyomtatókorongot is a kezdeti normál állásába törekszik visszaállítani, de ezt a (17) kilincs (6. ábra), melybe a (13) betűjegynek előbb említett (12) vezetéke beleütközik, meggátolja. A (17) kilincs kifelé mozgását az ütközőjének (18) ütközőpeczke gátolja meg. Az (5) kulcs új állásánál (21. ábra) a kulcs tolla a (20) csúszódarab horogalakú (19) kivágásába fogódzik. Ez a csúszódarab részben a (2) kulcsvezeték megfelelő (21) nyújtványán, melybe az megfelelően befogódzik, részben pedig a (22) vezetéken vau vezetve. Eme helyzetéből már most a kulcsot visszaforgatni nem lehet, mert a némileg visszafelé mozgó (7) sín a (14) alaplemez (15) kivágását részben elfedi, a kulcsot tehát csak mélyebben betolni lehet, miközben a (20) csúszódarab is eltolódik. Ezenközben a (20) csúszódarabbal .forgathatóan kapcsolt (24) kar (23) peczke a fix (25) fog lejtős fölületén fölfelé csúszik, a (26) emelő (28) ütközőjét éri és ezt a 24. ábrán pontozva jelzett módon megemeli. A (26) emelő a (27) csap körül forgatható és egy (29) lemezrúgóval van fölszerelve, mely az emelő megemelkedésénél az éppen kiálló betűjegyeket fölfelé nyomja. Amint a (23) peczek a (25) fog előtt elhaladt, a fog előtt levő hézagba csappan és így a (20) csúszódarabot rögzíti. Most már a kulcsot sem forgatni, sem mélyebbre betolni, sem kihúzni nem lehet, nevezetesen a kihúzást a (20) csúszódarab horogalakú (19) kivágása, forgatását pedig a (21) kulcsvezeték, illetve a (14) alaplemez gátolja meg. A kulcs előretolását a (14) alaplemez alsó oldalán forgathatóan ágyazott (30) emelő gátolja meg. Mint az a 19. és 24. ábrán látható, a (30) emelő vége horogalakú és a (11) nyomtatókorong forgásánál az ennek tengelyére ékelt (32) excenterkoroug (31) orrával kapcsolódik (19. ábra), minek következtében annyira elfordul, hogy horogalakú vége a (20) csúszódarab pályájába belép (22., 24. ábra). Eme csúszódarabnak ugyanis egy (33) toldata van, mely a (14) alaplemez egy hosszúkás hasítékán át lefelé nyúlik és a (20) csúszódarab további előremozgásánál a (30) emelő horogalakú végébe ütközve, további előremozgásában meg van gátolva. Csak mikor a betűkorong tovább forog, forgatja a (32) exezenter korong a (30) emelőt oly módon, hogy ennek horogalakú vége a (14) alaplemez hosszanti hasítékát szabaddá teszi.